A magyarok évi 600 ezer tonna szóját, és 250 ezer tonna szójadarát esznek, ennek nagy része alacsony minőségű, olcsó importtermék. A bizonytalan forrás csak egy dolog, hiszen a szója, annak ellenére, hogy imádják a magyarok, nem is biztos, hogy egészséges. Utánajártunk a nagy szója-mítosznak.
Országunk évi 600 ezer tonna szóját, 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest hazánkban 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát külpiacon értékesítik, mivel a jó minőségű, géntechnológiai módosításoktól mentes (GMO) termékkel jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget pedig rosszabb minőségű, olcsóbb, GMO-s termékkel pótolják külföldről.
Szója? Szójabab? Tofu? Mik ezek?
A szója a szójababból készült termékek gyűjtő elnevezése. Maga a növény a hüvelyesek családjába tartozik, mégis mivel fontos olajnövény, az olajos magvak közé is sorolhatjuk. A szójababbal leggyakrabban tofu formájában találkozunk, mely tulajdonképpen a szójababból készült sajt, de készül belőle szósz és tej is.
Krizsán Annamária pécsi dietetikus szerint a szójababnak rengeteg pozitív tulajdonsága van. Amellett, hogy magas a fehérjetartalma, – ezért a vegetáriánusok táplálkozásában kiemelkedő szerepe van – természetes formában tartalmazza a B-vitaminokat, a C-, E- és K-vitamint, valamint nyomelemeket, így a káliumot, foszfort, magnéziumot, kalciumot, vasat és cinket.
– Számos, sejtjeink védelmére szolgáló mikrotápanyag és ásványi anyag található benne. Szénhidráttartalmának nagy része hasznos rost, zsírtartalmának pedig telítetlen zsírsav, melynek koleszterincsökkentő hatása van, és komoly szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében – mondja a szakember.
Alacsony glikémiás indexe miatt kedvező hatással van a vércukorszintünkre, ezért cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak szánt szénhidrátcsökkentett kenyerek, pékáruk alapjául is gyakran szolgál. Izoflavonoid-tartalma a csontritkulás, fitoösztrogén-tartalma a daganatos betegségek megelőzésében játszik fontos szerepet. Mindemellett tejfehérje-allergiás, laktózintoleranciás emberek leggyakoribb alternatívája, a tej- és tejtermékek pótlására.
Ha ennyire egészséges, akkor miért vitatott növény?
A szója allergén. A szakember szerint ezért fontos, hogy csak egyéves kortól vezessük be a pici étrendjébe, és azt is fokozatosan – van, aki 6 éves korig is vár ezzel, de az sem baj, ha elhagyjuk.
A szülők egy része a génkezelés miatt van rossz véleménnyel a szójáról, miközben a magyar szója garantáltan GMO-mentes.
– Ez versenyelőnyt jelenthet, mert a világ nagytermelői szinte mind genetikailag módosított fajtákkal dolgoznak, nehezíti a dolgunkat azonban, hogy a magyar szója közel 70 százalékát exportáljuk magas minősége miatt – avat be a dietetikus. További aggodalomra ad okot, hogy különféle vizsgálatok szerint rákkeltő hatással rendelkezik a növény, bár ez az állítás erősen vitatott.
Támadják még amiatt, hogy hasnyálmirigy-, illetve fehérjeemésztést károsító hatása van, a nyomelemek felszívódását gátolja.
– Valóban vannak a szójának ilyen összetevői, de ezek a késztermékekben már csak elenyésző mennyiségben vannak jelen, vagy főzéssel hatástalaníthatók – mondja Krizsán Annamária és hozzáteszi, hogy ha valóban nagymértékben negatív élettani hatásokkal rendelkezne a szója, akkor az az ázsiai népességi statisztikákban kiugróan jelentkezne.
