Baranya tele van barlangokkal, csupán a Mecsek körülbelül 200 járatot rejt. A hegy nyugati területein találkozhatunk kiterjedt rendszerekkel. De a Villányi-hegység is több barlanggal büszkélkedhet – ilyen például a beremendi, a nagyharsányi vagy a siklósi. A legnagyobb és legfélelmetesebb azonban minden kétséget kizáróan a Spirál.
A megye két olyan barlanggal is büszkélkedhet, amely bárki számára szabadon látogatható és teljesen kiépített. Az egyik a tettyei mésztufa-barlang, a másik pedig az abaligeti.
Lukáts Lilla, a Mecsek Háza Egyesület turisztikai programvezetője elmondta, a 200 barlang és járat közül jelenleg összesen négy látogatható a nagyközönség számára a Mecsekben.
A tettyei mésztufa-barlangon és az abaligetin kívül a Trió-barlang, illetve nem messze tőle, a Szuadó-barlangi is felkereshető. Az első kettő a Duna-Dráva Nemzeti Park hasznosításában van, utóbbi kettőbe az egyesület szervez barlangtúrákat, ahová előzetes bejelentkezéssel lehet jelentkezni.
A Trió, Szuadó, Gilisztás, Jószerencsét és Vízfő-barlangokban a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület végzett kutatásokat.
A Spirál-rendszerben jelenleg is folyik a kutatás, ez a Mecseki Karsztkutató Csoport alá tartozik.
Gál György, a csapat kutatója szerint a Spirál-rendszer kutatása folyamatosan zajlik, hol nagyobb, hol kisebb intenzitással. A jelenlegi adatok szerint 96 méter mély a barlangrendszer, a járatok méretét összeadva a hossza körülbelül két kilométer.
– Nehéz ezt elképzelni, a Spirálnak van horizontális és vertikális térképe is. Ez egy térbeli rendszer, leginkább egy sajtként lehetne elképzelni, ahol a lyukak nem szabályos kerek formájúak, hanem abszolút véletlenszerűen tekeregnek.
A kutató elmondta, sajnos ez a rendszer biztosan nem lesz látogatható a turisták számára a jövőben.
– A Spirál egy aktív barlang, folyamatosan változik és alakul. Ez persze nem egyik napról a másikra történik. A víz útja változik, új utakat váj. Ebből következik, hogy ebben a rendszerben előfordulhatnak spontán omlások is. Az elővigyázatosság és a biztonság mindennél fontosabb, így legalább három embernek kell egyszerre lent tartózkodnia és kutatnia – mondta a szakember.
Sokatmondó, hogy két és fél-három órába telik a kutatóknak az, hogy lejussanak a mélyebb területekre, és nyilván legalább ennyi ideig tart a visszaút is. Ráadásul a szervezet sem viseli túl jól a lenti körülményeket, így a kutatással eltöltött idő a föld alatt nem túl hosszú.
Évek alatt azonban sikerült kiépíteni a járatokat, rengeteg lámpát rögzítettek, speciális adóvevőjük van, zavartalan a kommunikáció.
A kutatók számára mindig kényes dolog az, hogy mennyire szabad bővíteni, megfúrni a járatokat úgy, hogy a természetvédelmi értékek ne károsuljanak.
A kutatásokat a természetvédelmi hatóságok évente akár többször is folyamatosan ellenőrzik.
