Következzen öt baranyai falu, amiket mindenképp látni kell! Ezúttal a Dráva mentén nézelődtünk és kiválasztottunk néhány települést, amiket szívesen ajánlunk olvasóink figyelmébe.
Máriagyűd – kegyhely és tanulási lehetőség egy helyen
Ugyan messzebb fekszik a folyótól, azonban nagyon fontos megemlíteni ezt a csodás helyszínt a Baranya déli részén fekvő falvak között. Máriagyűd korábban önálló község volt, 1977-ben csatolták Siklóshoz. A település híres Mária-kegyhely, búcsújáróhely, a pécsi püspökség is rendszeresen szervez ide zarándoklatot.
A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária kétszer is megjelent a máriagyűdi templomnál. Először 1687-ben egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd később Mátyás siklósi ispánnak is. Egy 1757 december 4-én keltezett irat szerint egyházi nyomozás történt, mely elismeri csodatévő szent helynek a templomot, végül Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben.
A kegytemplom előtt kezdődik a Csodabogyó tanösvény is, mely a sárga sáv turistaútvonalat követve járható be. A templomtól a Tenkes-hegy csúcsa alatt található kunyhóig kialakított tanösvény körülbelül 2,5 kilométer hosszú, ismertető táblák segítségével kaphatunk bepillantást a környék élővilágának mindennapjaiba.
(A távolság Pécstől körülbelül 25 kilométer.)
[su_carousel source=”media: 480566,480564,480565,480562,480563″ width=”700″ height=”500″ items=”1″ title=”no” speed=”300″]
A Cún–Szaporca-holtágrendszer – minden természetkedvelő Kánaánja
Cún és Szaporca településektől déli irányban található a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik legértékesebb területe, a Dráva folyó legnagyobb egybefüggő, emellett szinte érintetlen magyarországi holtágrendszere. Nyílt vízfelülete nagyon kicsi, főként nádasok és bokorfüzesek borítják, amik azonban kiváló élőhelyet jelentenek a változatos állatvilág számára.
A holtágrendszer területén számos értékes növénytársulás alakult ki, sok védett növény- és állatfajjal. A nádi énekesmadarak, récefélék és partimadarak nagy faj- és egyedszámban fordulnak itt elő, de megtalálható a rétisas és több más ragadozó madár is, jelentős a terület vidraállománya, valamint sok gímszarvas, aranysakál és vaddisznó is él a holtágak környékén.
Korábbi cikkünkben is említettük a természeti csodát, IDE kattintva olvashatjuk.
(A távolság Pécstől körülbelül 40 kilométer.)
[su_carousel source=”media: 480525,480528,480530,480524,480529,480535″ width=”700″ height=”500″ items=”1″ title=”no” speed=”300″]
Drávasztára – a Dráva igazgyöngye
A település Sellyétől délre, a horvát-magyar határ közelében fekszik, néhány száz méternyire a Drávától. Írásos emlékekben 1327-ben bukkant fel először a neve. A török hódoltság során magyarok által lakott faluba a horvát betelepülés 1720–1744 között történt, ma magyarok mellett horvátok és cigányok élnek a legnagyobb számban a körülbelül 400 ember lakta falucskában.
A falu nevezetességei közé tartoznak többek között a ma is álló katolikus templom, mely 1948-ban épült, és a horvát kultúra ápolását szolgáló, 1993-ban megalakult Biseri Drave (jelentése Dráva Gyöngyei) hagyományőrző tamburazenekar, melyet a Fölszállott a páva című tévéműsorban az egész ország megismerhetett.
Évente több eseményt rendeznek a településen, egy májusi és egy októberi búcsú, valamint nemzetiségi napok, sportrendezvények is gyakran feltűnnek a programok között. Ha valaki csak pihenni vágyik, igénybe veheti a falusi vendégházak egyikét, ha pedig aktívan töltené a napjait, a biciklis és evezős túrákat ajánlják a helyi vendéglátósok.
(A távolság Pécstől körülbelül 53 kilométer.)
[su_carousel source=”media: 480516,480521,480517,480519,480515,480520,480518″ width=”700″ height=”500″ items=”1″ title=”no” speed=”300″]
+1 Révfalu – az egyetlen település a Duna-Dráva Nemzeti Park területén
Révfalu, avagy horvátul Drvljanci csodálatos kis falu Baranya megye déli részén, az országhatár közvetlen szomszédságában. A 80-as években még 9 ember lakott itt, de az „őslakosok” közül ma már csak egy-ketten élnek, a betelepülők hétvégi házat vásároltak itt. A Dráva mellett, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén helyezkedik el, a település honlapja szerint létezéséről 1289 óta tudnak, és már a török hódoltság alatt is lakott település volt.
Többet ITT írtunk korábban a faluról.
(A távolság Pécstől körülbelül 60 kilométer.)
[su_carousel source=”media: 444274,444268,444265,444260,444271,444269″ width=”700″ height=”500″ items=”1″ title=”no” speed=”300″]
[su_box title=”Tipp” style=”soft” box_color=”#72ab4c” radius=”2″]Sellye város önkormányzata rendszeresen szervez kerékpártúrát, melynek célja az Ormánság szépségeinek megismerése. A népszerű, Kincsek között élünk fantázianevet viselő programot idén május 11-én tartják, IDE kattintva tudhatunk meg többet róla. [/su_box]
