Minek repülőre pattanni, ha Baranyában is láthatunk csodákat? Vannak varázslatos falvak megyénkben, melyek majdnem egy karnyújtásnyira vannak tőlünk. Korábbi cikkünkben három Duna parti települést mutattunk be; Kölkedet, a gyönyörű ártéri községet, Dunaszekcsőt, a római kori kincsesbányát, és Bárt, varázslatos szőlőhegyeivel. Újabb három rejtett falucska jön most a Duna-Dráva Nemzeti Park segítségével.
A tavirózsás és tündérfátyol hínáros Szaporca
A Drávától körülbelül három kilométerre található a kétszázharminc fős ormánsági település, Szaporca. Az itt elterülő Cún–Szaporca-holtágrendszer a Dráva-medence legnagyobb, és érintetlen volta miatt természetvédelmileg a legjelentősebb egybefüggő holtágrendszere.
Látványosságok Szaporcán
Ha Szaporcára látogatunk, semmiképpen se hagyjuk ki az Ős-Dráva Látogatóközpontot! Az Ormánság természeti értékeit és hagyományait megismertető központ interaktív kiállítással, őshonos háziállat-bemutatóval, tanösvényekkel, változatos aktív programokkal, környezeti nevelési foglalkozásokkal várja a közönséget.
Mondanunk sem kell, hogy a holtágrendszer flórája és faunája is csodálatra méltó. A tavirózsás, kolokános, tündérfátyol hínáros növénytársulások mindegyike előfordul a területen. A nádiposzátáktól a réti sasig sok faj képviseli a népes madárvilágot. Jelentős a terület vidraállománya, sok gímszarvas, vaddisznó, aranysakál él a mocsarakban és a környéken.
Kémes, a régi ormánsági élet tárgyainak őrzője
A félezer lélekszámos település Baranya déli részén, a Dráva völgyében, az Ormánság területén helyezkedik el. Kémes természeti adottságai közül különösen vízrajza érdemel figyelmet. A Dráva völgyében helyezkedik el, a község és a folyó között húzódik a Dráva valamikori medre. Közelében folyik a Pécsi-víz és a Fekete-víz, melyek befogadó vízfolyások, a terület belvízcsatornái ezekbe torkollnak. Hogy ez a terület már évezredek óta lakott volt, arról az itt szórványleletként előkerült, a bronzkor késői szakaszából, i.e. 1100-1800 közötti időből származó bronz használati tárgy tanúskodik. De előbukkantak a területen a késő római korból származó leletek is. Kémes nevét először 1177-ben említik az írott források.
Látványosságok Kémesen
Érdemes Kémesen meglátogatni a tájházat, az 1800-ban épült református templomot és az Ormánsági magángyűjteményt, ahol korhű módon felújított parasztházban a régi ormánsági élet tárgyi emlékeiből láthatunk ízelítőt, találhatóak itt 19. század végéről származó használati tárgyak, valamint szőttesek számos típusai.
Tésenfa, a Zrínyi birtok
Ha valami régi, akkor Tésenfa az, hiszen a közel kétszáz fős település már az őskorban is lakott terület volt. A horvát határ melletti községre parasztházainak egyszerűsége a legjellemzőbb. A település túlélte a török uralmat is, s egy 1696-ból származó feljegyzés szerint Tésenfa Zrínyi Miklós gróf birtoka volt, majd a földesúr gróf Batthyány Antal kezébe került.
Látnivalók Tésenfán
Rengeteg látnivaló nincs Tésenfán, az egyszerű mégis gyönyörű látképén túl, de mindenképpen érdemes a 19. század utolsó harmadában épült református templomot meglátogatnunk, és megcsodálnunk a templom előtt található világháborús emlékművet.
A három település ad otthont immár a második Bőköz Fesztiválnak, ahova csaknem ötezren látogattak el. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Földművelésügyi Misztérium, a megyei önkormányzat és a falvak segítségével megrendezett fesztiválon a minőségi művészeti programok között nagy érdeklődésére tartott számot a Filharmónia Magyarország komolyzenei, a Hagyományok Háza népzenei és táncprogramjai. A jazz- és világzenei koncertek mellett színházi- és bábelőadások, kiállítások, filmvetítések, táncos produkciók is szerepeltek a programban.
Forrás: dravamedence.hu, ddnp.hu
