Áprilisban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak mint egy évvel korábban, míg márciushoz képest átlagosan 0,1 százalék volt az infláció – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte: 1968 óta nem fordult elő Magyarországon, hogy csökkentek a fogyasztói árak. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez egyelőre nem nevezhető deflációnak, mivel ez az első hónap, amikor csökkennek az árak, ráadásul csekély mértékben.
A KSH adatai szerint a háztartási energia, a ruházkodási cikkek, a járműüzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az élelmiszerek olcsóbbak lettek, míg a szeszes italok, a dohányáru és a szolgáltatások drágultak az utóbbi egy évben.
Londoni pénzügyi elemzők arra számítottak, hogy áprilisban nem sokat mozdult az éves összevetésű magyarországi infláció az egy hónappal korábban mért 0,1 százalékos tizenkét havi ütemről, prognózisaik zéró és 0,3 százalék között mozogtak.
A maginfláció, a szezonálisan kiigazított adatok szerint, mínusz 0,1 százalék volt áprilisban márciushoz képest, míg az előző év azonos időszakával összevetve 2,4 százalék volt.
A nyugdíjas fogyasztóár-index az előző hónaphoz képest nem változott, 2013 áprilisához képest azonban 0,6 százalékkal csökkent.
Mináry Borbála kifejtette, hogy a fogyasztói árak csökkenésében egyrészt szerepet játszott a gáz alapdíjban megmutatkozó újabb rezsicsökkentés, emellett pedig az egyéb cikkeken kívül minden termékkategóriában folytatódott az árak mérséklődése.
A KSH adatai szerint egy hónap alatt az élelmiszerek 0,3 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 3,4 százalékos áremelkedésének következtében. Csökkent a csokoládé, a kakaó (2,9 százalék), a cukor (2,4 százalék), valamint a liszt (1,7 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent.
A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak egy hónap alatt, 2,3 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően.
A szolgáltatások ára nem változott egy hónap alatt.
A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia körében 0,3 százalékos árcsökkenés történt.
A tartós fogyasztási cikkekért, valamint az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára szintén 0,1 százalékkal csökkent.
Közölték, a vezetékes gáz árának áprilisi 6,5 százalékos csökkentése a májusi árindexben fog teljes egészében megjelenni, mivel az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltozás akkor lesz kimutatható az árindexben, amikor a fogyasztóknak az új árat tartalmazó számlát ki kell egyenlíteni.
Egy év alatt az élelmiszerárak 0,5 százalékkal csökkentek, ezen belül csökkent a liszt ára 20, a cukoré több mint 17,1, az étolajé 13,8 százalékkal, míg a tojásé 7,6, az idényáras élelmiszereké pedig csaknem 5 százalékkal mérséklődött. Drágult viszont a tej (10,3 százalékkal) és a sajt (9,5 százalékkal), illetve 7,3 százalékkal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára.
Szintén áremelkedést regisztrált a KSH a szolgáltatásoknál (1,6 százalék), ezen belül azonban a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenés történt (0,6 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,9 százalékkal csökkent.
A ruházkodási cikkekért 1,4, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, 10,3 százalékkal: ezen belül a vezetékes gázért 11,8, a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. áprilishoz viszonyítva.
Az Európai Unió 28 tagországában 2014. márciusban a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2013. márciusban. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (2,0 és 1,5 százalékkal), míg a legnagyobb drágulás (1,6 százalék) az Egyesült Királyságban, valamint Máltán és Ausztriában (1,4-1,4 százalék) következett be – írja a KSH.
