Csökkent februárban a háztartások által lakáscélra felvett és a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója egyaránt, 7,92, illetve 9,72 százalékra – derült ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból. A személyi hitelek viszont drágábbak lettek.
A forint alapú lakáscélú hitelek szezonálisan igazított új szerződéses értéke kismértékben visszaesett, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleké nőtt az előző hónaphoz képest. Az előző 14,4 milliárd forintról 14,3 milliárdra, míg az utóbbi 2,1 milliárd forintról 2,6 milliárdra változott. A személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója emelkedett, 25,08 százalékra, ugyanakkor szezonálisan kiigazított értéke csökkent.
A háztartások forintbetéteinek átlagos, 2,2 százalékos kamatlábai nem változtak, míg az euróbetéteké csökkent, 1,22 százalékra. A forintmegtakarítások szezonálisan igazított új szerződéses értéke kismértékben emelkedett, míg az euróé apadt.
A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euróérték alatti forinthitelek esetén csökkent, 5,43 százalékra, míg a nagyobb összegűeké nőtt, 4,84 százalékra. Az euróhitelek átlagos kamatlába viszont 1 millió alatti hitelek esetén emelkedett, az afölöttieké viszont jelentősen visszaesett, 0,58 százalékponttal 2,21 százalékra.
A nem pénzügyi vállalatok esetén a forinthiteleket tekintve a szezonálisan igazított új szerződéses érték az 1 millió eurónál kisebb hiteleknél kicsit növekedett. Az euróhitelek értéke csökkent.
A nem pénzügyi vállalatok forint betéteinek átlagos kamatlábai estek, 0,11 százalékponttal 2,11 százalékra, az éven belüli euróbetéteké nőtt, 0,56 százalékra. A szezonálisan igazított új szerződéses értékek a forint és az euróbetétek esetében egyaránt mérséklődtek.
