Sokan azt hiszik, hogyha csontvelő-transzplantációról van szó, akkor komoly műtétnek kell alávetniük magukat, hogy segítsenek. Pedig a legtöbb esetben csupán egyszerű vérvételről beszélünk, szó sincs komolyabb beavatkozásról. A transzplantációra váró leukémiás, és más vérképzőszervi, vagy immunhiányos, daganatos betegeknek viszont ez mentheti meg az életét. Lássuk, Pécsett hogyan segíthetünk rajtuk.
Kétféle csontvelő-transzplantáció, vagy helyesebben mondva őssejt-átültetés létezik a
tudomány jelenlegi állása szerint. Mindkettő esetében elmondható, hogy habár az átültetéshez régebben csakis csontvelőből nyerték a sejteket, körülbelül 15 éve már a vénákból vesznek hozzá vért, akár egy egyszerű vérvétel esetében.
A csontvelő-levétel valóban nagyon agresszív beavatkozás, mára azonban a technológiák fejlődésének köszönhetően az esetek kis százalékában van szükség csontvelőből nyert őssejtre (mikor a vérből kinyert őssejtek nem megfelelő számúak, illetve néhány csontvelői elégtelenség esetben).
Autológ őssejt-átültetés
1999 óta autológ őssejt-átültetést hajtanak végre a pécsi klinikán, ami azt jelenti, hogy az ember saját legyűjtött őssejtjeit ültetik a szervezetébe (vénás katéteren keresztül). Ez abban az időpontban történik, mikor az orvosa szerint a beteg a szakmai követelmények alapján a legjobb, leginkább betegségmentes állapotban, orvosi nyelven remisszióban van. A tavaly a PTE-n 55 ilyen átültetést végeztek.
Az autológ átültetések során az elmúlt öt évben egyetlen esetben sem volt szükség csontvelő-levételre a pécsi klinikán. Dr. Alizadeh Hussain, a PTE Klinikai Központ hematológiai tanszékvezető orvosa szerint minden esetben sikerült vérvétel útján megfelelő számú őssejthez jutniuk a transzplantációhoz.
Általában a csontvelői (heveny leukémia) és nyirokcsomós daganatos betegségeknél végzik az autológ őssejt-átültetést, tudtuk meg a szakembertől.
Nagyon ritkán szisztémás autoimmun betegségek esetében is alkalmazható az autológ átültetés, illetve egyre több adat van arra vonatkozólag is, hogy szívinfarktus túlélőinek, érrendszeri betegségekben és szklerózis multiplexben szenvedőknek is tudnak segíteni ezzel a módszerrel. Vagyis nem daganatos betegségek esetén is egyre jobb eredményeket érnek el a módszerrel.
Allogén őssejt-átültetés
A másik fajta transzplantáció az úgynevezett allogén őssejt-átültetés, ilyenkor nem a saját sejtjeit ültetik a betegbe, hanem testvér, családtag, köldökzsinór, vagy idegen sejtdonor segíti a gyógyulásban. Ez utóbbi módszerhez akkor folyamodnak az orvosok, ha nincsen a beteg családjában megfelelő őssejtdonor. Korábban csak a közel 100 százalékban a betegével megegyező HLA-val (humán leukocita antigén, egy a vérsejtek felszínen lévő fehérje) rendelkező sejtekkel tudtak állapotjavulást elérni, ma azonban hatalmas eredmény, hogy már elég az 50 százalékos egyezés is.
Ez a módszer rendkívül bonyolult és speciális körülmények szükségesek hozzá, a pécsi klinikán egyelőre nem alkalmazzák, az országban csupán Budapesten és ritkán Debrecenben elérhető. Előnye, hogy nem kell hónapokat várni a donorra, a várakozási idő lényegesen rövidül.
A gyógyulás aránya
Az orvos szerint ez autológ módszerről nem mondható, hogy biztosan 100 százalékos gyógyuláshoz vezet, azonban a betegségmentes időszakot lényegesen meghosszabbítja. A beavatkozást ugyanis kétszer is meg lehet ismételni, amennyiben kiújulna a daganat.
– Nem ritkán, körülbelül a mielómás és limfómás esetek 20-30 százalékában a transzplantáció vezethet azonban teljes gyógyuláshoz is, ha megfelelő időben végzik az átültetést és a fenntartó kezelésen is részt vesz – így Alizadeh Hussain.
Az allogén átültetésről elmondta, ha megfelelő a donor és időben kezdik a kezelést, sokkal nagyobb esélyben vezet gyógyuláshoz, körülbelül 60-70 százalékos az arány.
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad elfelejteni, hogy a transzplantáció mindkét módja – főleg az allogén formáj – hosszú távon szövődményeket okozhat a beteg több szervének érintettsége, fertőzésveszély, különböző mellékhatások miatt. Előfordulhat, hogy a betegnek éveken keresztül plusz gyógyszereket kell szednie és az életminősége is romolhat. A betegek 10-30 százalékánál az is előfordulhat, hogy a beadott őssejt a szervei ellen kezd működni és kilökődési problémákat okozhat, ez ellen azonban egyre jobb megelőzési és kezelési módszerek vannak.
Hogyan lehetek őssejt-donor?
Ahhoz, hogy valaki donor lehessen, teljes körű kivizsgálás kell. Ha az eredményei megfelelőnek bizonyulnak, akkor az úgynevezett HLA, vagyis humán leukocita antigén vizsgálata következik, aminek eredménye alapján végül az anonim módon rögzítik egy nemzetközileg elérhető regiszterbe a beleegyező nyilatkozat kitöltése és a vérvétel után.
Ezzel a világon mindenhol elérhetőek az adatok és értesíthetik a donort arról, hogy szükség lenne az őssejtjeire. Amennyiben beleegyezik, ezután eljuttatják a vérét a beteghez.
Jelenleg megfelelő számú donor áll ahhoz rendelkezésre, hogy jól működjön az ellátás. A donorhiány egyelőre nem probléma, hiszen a világon körülbelül 30 millió regisztrált sejtdonort tartanak nyilván. A gond inkább az, hogy egyes betegek nem reagálnak megfelelő módon a transzplantációt megelőző kezelésekre és így az átültetés nem javasolt.
– Egyszerű véradáshoz hasonló módon tudnak önkéntesen sok-sok beteg embernek segíteni, legyen az felnőtt, vagy akár gyerek. Etikai és humanitárius szempontból nagyon fontosnak és jó dolognak tartom ezt, minél több embert szeretnék arra buzdítani, hogy regisztráltassa magát az őssejt-regiszterben – mondta végezetül Alizadeh Hussain.
Amennyiben őssejt-donornak jelentkezne, érdeklődjön a Magyar Őssejtdonor Regiszternél a [email protected] e-mail-címen, vagy a 06-1-372-4296, 06-1-372-4405, 06-1-372-4437 telefonszámok egyikén. IDE kattintva pedig ellenőrizhetjük az alkalmasságunkat.
