Fellendülőben az építőipar, de kérdéses, mennyire tudja tartani a mostani ritmust jövőre is, miután egy rendelet megálljt parancsolhat a most még pezsgő ágazatnak. 2018-tól ugyanis jelentős energetikai szigorítások lépnek életbe új építésű házak esetén. Ez drágíthatja az árakat, így a kereslet is alábbhagyhat.
Sikeres évet zárt 2016-ban az építőipar, a KSH adatai is ezt igazolták. Meredeken ívelnek felfelé a mutatók, nőtt a kereslet, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) megdobta az építkezési kedvet. Gyarapodott a feladott hirdetések száma, a vállalkozók is egyre aktívabbá váltak. A folyamat nem ért véget, idén is pezsgés várható. Azonban a jövő év rengeteg kérdőjelet hozhat magával.
Még 2015 nyarán döntött a kormány arról, hogy 2018-tól szigorítják az épületenergetikai előírásokat az új építésű lakások esetében. Így az újonnan építkezőket már évek óta intették, hogy a 2018-ban életbe lépő szabványnak megfelelően tervezzenek, mert kemény szigorítások jönnek.
Aki a csok igénybevételével szeretne építeni, annak már 2016-tól igazodnia kellett az új követelményekhez. Sőt, bizonyos épületekre már 2016 óta érvényesek a szigorított határértékek.
Jövő évtől azonban már minden egyes építkezéskor figyelembe kell venni ezeket.
Az előírásokat a maximális hőátbocsátási tényező alapján adják, ami miatt durván számolva a falakra, födémekre, padlókra plusz 10-20 centis szigetelést rá kell számolni az építéskor. Az előírások szerint a hőveszteséget a falakon negyvenhét, a padlókon negyven, a lapostetőkön harminckét százalékkal kell csökkenteni a korábbi előírásokhoz képest.
Nemes Krisztina, a Kőház-lak Kft. ügyvezetője elmondta, általában körülbelül háromévente szoktak szigorításokat bevezetni az energetikai előírások terén. Náluk az építkezések már tudatosan az érvénybe lépő szabályok szerint zajlanak, hogy minden épület megfeleljen az előírt követelményeknek.
– Most eléggé fellendült az építőipar, érdemes kihasználni az idei évet ha vásárolni, építkezni szeretnénk. A szigorításokkal jövőre akár 10-20-30 százalékos drágulással is számolni kell, ez pedig komoly áremelkedés. Ezt megérzi az építőipar – vélekedik.
Ugyanakkor szerinte az energetikai szigorítások révén az új szigetelésekkel akár negyven százalékkal is jobb lehet a ház hőmegtartó képessége.
– Ez fontos, nem elhanyagolható tényező, mert az eredményeinket az Unió felé is jelentenünk kell, a szervezet folyamatosan ösztönzi a szigorításokat – nyilatkozta Nemes Krisztina.
És valóban: az EU tervei szerint 2020-ra – folyamatosan csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást, az energiafelhasználást, bővítve a megújuló energiaforrások használatát – már csak ún. passzívházakat lehet majd építeni. Nyilvánvalóan ez kivitelezhetetlen, de a szabályokat betartva jó irányba haladunk.
