A dalai láma az Országház felsőházi termében hétfőn arról beszélt, hogy mindig csodálta a magyar népet 1956-os hősi szabadságharca miatt. A tibeti vallási vezető felidézte: kínai kommunista „barátai” annak idején figyelmeztették, hogy „ha nem viselkedik jól”, népe úgy járhat, mint a magyarok.
Tendzin Gyaco kijelentette: a boldogság végső forrása a belső megbékélés, „a folyamatos gyűlölet felemésztheti az immunrendszerünket”. A XIV. dalai láma országgyűlési képviselők és más vendégek előtt azt mondta, hogy a belső béke nemcsak a buddhizmus, hanem az istenhit erejével más vallások útján is elérhető, e tekintetben minden vallás azonos lehetőségeket nyújt.
Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma kijelentette: a 20. század a vérontás évszázada volt, amely nem tudta megoldani a problémákat; az erőszakos megoldás nem jelenthet tartós megoldást, csak a párbeszéd, és a 21. század erről fog szólni.
Az indiai száműzetésben élő vallási vezető – aki az Országgyűlés Magyar-Tibeti Baráti Társasága és a magyarországi tibeti buddhista szervezetek meghívására érkezett Magyarországra, ahol hetedik alkalommal jár – kifejtette: népe számára a tibeti kulturális örökség rendkívül nagy segítséget nyújt a reménység megőrzésében, a több ezer éves hagyományok olyan ősi kultúrát jelentenek, amely a mai korban is nagy jelentőséggel bír. Arra is rámutatott, a tibeti lelki erő fenntartásában éppen a kínai erőszak játszik fontos szerepet, ugyanis minél nagyobb az erőszak, „annál nagyobb a lelki erőnk és reménységünk”.
A kínai kormány párbeszédkészsége kapcsán reménykeltő jelnek nevezte, hogy bár a kínai keményvonalas politikusok figyelmen kívül hagyják a nemzetközi javaslatokat, már a pekingi vezetésen belül is nagyobb nyitottság tapasztalható, „konstruktív kritika” fogalmazódik meg. Szerinte a kínai keményvonalasok félnek, azt hiszik, hogy az állandó erőszak mindent megdoldhat, de „ebben tévednek”. A tibeti problémát csak tárgyalásos úton lehet rendezni – szögezte le.
