A bíróságok elsősorban az igazságot keresik, és nem áldozzák fel a jogegység kedvéért – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke a XI. Magyar Jogászgyűlésen csütörtökön Balatonalmádiban.
A Magyar Jogász Egylet által szervezett eseményen a Kúria elnöke felidézte: számos kiemelkedő változás történt a magyar jogrendszerben; jogrendszerünk alappillérei újulnak meg, ami elkerülhetetlenné teszi a jogászok együttgondolkodását.
Változás, hogy a Kúria elnöke igazgatási jogköröket csupán a Kúria tekintetében gyakorol; az igazgatási feladatok csökkenése azonban Darák Péter szerint egyértelműen pozitív változás, hiszen új típusú feladatokkal bővült az intézmény jogköre.
A főbíró szólt a Kúria jogegységgel kapcsolatos feladatairól; egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek mellett bírák nem mehetnek el, de a bíróságok elsősorban az igazságot keresik, és nem áldozzák fel a jogegység kedvéért.
Darák Péter úgy véli, a Kúria és partnerszervezetei között hatékony információáramlásra van szükség, ebben kell a legnagyobbat lépni. Kijelentette: a Kúria az igazságszolgáltatás csúcsszerve, de szakmai műhely is.
Beszámolt a Kúria önkormányzati tanácsának legújabb döntéseiről, amelyek iránymutatóak, így például, hogy az önkormányzati képviselők csak személyesen lehetnek jelen az ülésen, videokonferencián nem.
A tanács másik határozata szerint a parkolási rend nem helyi közügy, ezért az ilyen rendeleteknek a hatályos törvényi felhatalmazás alapján kell születniük.
A Kúria szakít az eddigi gyakorlattal, és az egyedi határozatok szerkesztve jelennek meg mint elvi határozatok. Az első példák erre a májusi határozatok, amelyeket szerkesztett formában tettek közzé, a teljes szövegek a Kúria honlapján megtalálhatók – ismertette az elnök.
A Kúria elvi határozatai közül kiemelte: havi 80 ezer forintos jövedelem pénzmellékbüntetésnél nem tekinthető megfelelő keresetnek, főként ha az illető másokat is eltart.
Véleménye szerint a polgári jogban jelentős elvi határozat, hogy a hozzátartozók közötti távoltartásnál az ügyészt minden korlátozás nélkül illeti meg a fellépés és indítványtétel joga.
Darák Péter felhívta a figyelmet arra, hogy egy másik elvi határozat szerint a károkozó is perelhető a felelősségbiztosító mellett, ha utóbbi például csődbe megy; hogy a gazdasági versenyhivatal véleményének figyelembevételéről is született elvi határozat, valamint hogy a önvédelmi célú fegyverek engedélyezésénél a Kúria álláspontja szerint immár konkrét veszélyeztetettséget kell igazolni.
Egy Somogy megyei döntés alapján Darák Péter példát hozott arra, hogy január elsejétől az alsóbb fokú bírósági döntések is megjelenhetnek a Kúria elvi döntéseként.
A Kúria azon dolgozik, hogy értékes döntéseket osszanak meg a társszakmákkal, ami kapcsán szakmai párbeszéd alakul ki – összegezte végül a Kúria elnöke.
Sárközy Tamás, a jogászegylet elnöke a jó állam fogalmáról beszélt. Az állami feladatok nemzetenként mások. Tipikus állambetegség a túlnövekedés, a túlépítkezés és a pazarlás; a legsúlyosabb betegség viszont a hivatali korrupció, „amely miatt halálbüntetést szabna ki, de persze nem lehet” – mondta Sárközy Tamás, történelmi áttekintést adva a különböző államformákról.
Az állam közjót szolgál – állapította meg az elnök, felvetve: vitázni lehet arról, mi számít közjónak.
Az államnak jogbiztonságot kell teremtenie, ami nem csak a polgárnak, hanem a gazdaságnak is kedvez – szögezte le.
Az államfunkciók mára megváltoztak, de a jogállamot minden körülmények között, a válság ellenére is fenn kell tartani – hangsúlyozta.
Ma hatékony és eredményes állam kell, a jogállam kevés – szögezte le az egylet elnöke. Európa-komform nemzetállamra van szükség, valamint mérsékelt, a pénzügyi folyamatokat figyelembe vevő államra – összegezte. Béke, nyugalom, szeretet – amelyik ezt biztosítja, az a jó állam – jelentette ki végül.
