A Hertha utánpótlásába hamarosan visszatérő Dárdai Pál a Nemzeti Sportnak adott interjújában beszélt – többek között – arról, hogy hogyan éli meg a karanténhelyzetet berlini otthonában és hogy mit tart jónak ebben az időszakban. Ezekből a gondolataiból szemezgettünk.
„Be vagyunk zárva, mégis olyan, mintha aranykalitkában lennék. Reggel elintézem a bevásárlást, utána finomakat főzünk a feleségemmel. Van egy kis konditermünk, ott erősítgetünk a fiúkkal, aztán kihasználom, hogy gyönyörű az idő, és kiülök a teraszra, izgalmas meccseket láthatok az első sorból. Jól elvagyok, még egyszer sem éreztem, hogy unatkoznék. Ha valami hiányzik, az maga a futball” – mondta Dárdai az interjúban.
Arra a kérdésre, hogy jó ötletnek tartja-e, hogy egy-két csapat már elkezdte a közös edzéseket. Dárdai a következőket válaszolta:
„Nyilván utánajártak, milyen feltételek mellett lehet biztonságban gyakorolni, de hogy mi lesz ebből, nem tudom. A Herthánál is edzenek szűk körben, igaz, az újságban már arról írtak, hogy két játékos karanténba került, mert a környezetükben akad olyan, aki elkapta a vírust. Így azért nehéz készülni.”
Ezt követően Dárdai megfogalmazta, hogy szerinte mi az, amit a jelenlegi járványhelyzetben jónak talál:
„Attól, hogy voltam szövetségi kapitány, illetve vezetőedző a Bundesligában, nem érzem cikinek, hogy gyerekeket kell edzenem. Sőt! Sokan nem értik meg, nekem nem az az elsődleges, mennyit keresek.
Ha van valami jó a jelenlegi helyzetben, az talán az, hogy némelyek rádöbbenhetnek, mennyi minden fontosabb a pénznél.
A bankszámlám miatt sohasem szerződtem sehová, nem nyomtam a „púdert” sem, ha valahol nem ragaszkodtak hozzám, tudomásul vettem. Ott teszem a dolgom, ahol kellek […] Volt két-három hónap, amikor sűrűn hívogattak, egyik mesés ajánlat jött a másik után. Ha valamelyiket elfogadom, egy életre rendben vagyunk anyagilag, de csak gyerekként érdekelt, hogy csörögjön a persely, felnőttként már nem.”
Végzetül pedig még egy gondolat a Dárdai-interjúból, mely a fentiekhez kapcsolódik:
„Sohasem ábrándoztam magánrepülőről vagy luxusautókkal teli garázsról. Amiről álmodtam, egy szép feleség, három fiú, egy jó óra és egy balatoni ház volt. Ebben a sorrendben. Mára ez megvalósult, innentől fogva nincs miért kaparnom. Mielőtt bárki félreértene, ez nem azt jelenti, hogy motiválatlan vagyok, hanem azt, hogy nem kell mindenáron elvállalnom egy munkát, nem kell a családomtól távol lennem…”
Arról, hogy Dárdai mindennapjai hogyan telnek, hogy melyik utánpótláscsapattal dolgozhat a jövőben, hogy miért veregetik meg a vállát a közért előtt, és hogy saját motivációjáról miként nyilatkozott, itt olvashatnak bővebben.
