Nyílt levélben fordult a törvényileg elismert egyházak vezetőihez az egykori Demokratikus Ellenzék több tagja is, azt kérdezve tőlük, hogy nem érzik-e szükségesnek a kiállást azok mellett, akiket az egyházügyi törvény „hitbeli földönfutókká tett”.
A szerdán az MTI-hez is eljuttatott levél szerzői azt hangoztatják, hogy az egykori magyar Demokratikus Ellenzék tagjai, az 1989 előtti kommunista jogsértések ellen tiltakozva mindig kiálltak azokért, akiknek hitéletét politikai okokból korlátozták. Hozzáteszik, hogy az állam által akkor elismert egyházak vezetői viszont hallgattak, „talán csak kényszerből”.
Szavaik szerint a március 1-jén életbe lépő egyházügyi törvény, „akárcsak a kommunista korszakban”, kizár legalább száz felekezet az egyházak közül, súlyosan korlátozza jogaikat, megalázza híveiket, lerombolja iskoláikat, megfosztja intézményeik segítségétől a társadalom kiszolgáltatottjait.
Az aláírók kijelentik, hogy ma is tiltakoznak, habár arra nem lenne szükség, ha a „bevett egyházak részéről nem fogadná a múltbelihez hasonló hallgatás az önkényes, nyíltan politikai diszkriminációt”.
Az kérdezik a törvényileg elismert felekezetek vezetőitől, nem találnak-e vallási, jogi, emberi jogi, emberiességi, vagy bármely más alapot ahhoz, hogy hangjukat hallassák a „politikai diszkrimináció ellen”.
Kitérnek arra is, hogy a „diszkriminációval sújtott” egyházak között van metodista, evangéliumi, karizmatikus, adventi, reform-zsidó, buddhista és számos más gyülekezet. Példaként említik a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget, amelyik más „kitaszított felekezetekhez” hasonlóan oktatási és gondozási hálózatot tart fenn, több ezernyi mélyszegénységben élő gyermek, hajléktalan és idős ember számára nyújt oltalmat, s már a rendszerváltás előtt főiskolát hozott létre.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy annak vezető lelkésze, Iványi Gábor a kommunista vallásüldözés ellenében szolgálta a híveket. Hozzáteszik, hogy Iványi Gábor keresztelte meg a jelenlegi miniszterelnök és felesége első gyermekeit és ő temette el a jelenlegi házelnök, Kövér László édesapját.
A levelet Ara-Kovács Attila, Dalos György, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Kenedi János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Radnóti Sándor, Rajk László és Szilágyi Sándor írták alá.
