Nem is sejtenénk, hogy az ép testben ép lélek mondás mennyire hamis tud lenni esetenként. Az úgynevezett „wellness-szindróma” pont arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ha a mostani század embere túl sokat foglalkozik a testével és az egészségével, akkor lelki sérüléseket is szerezhet, szoronghat, végső soron pedig depresszióba is eshet. Hogy miért? Pécsi pszichológus segítségével eláruljuk.
Rendszeresen mozgunk, helyesen táplálkozunk, visszautasítjuk az alkoholt, mert az hizlal és dehidratál, naponta egyszer jógázunk és emiatt korán kelünk, hogy még elfogyaszthassuk a legtutibb diétás, zsírégető smoothie-t. Az évtized nőjének ez az életmód jelenti az egészséges, harmonikus mindennapokat – vagy mégsem?
A „wellness-szindróma”
A teljesen új keletű fogalmat még nem vezette be a pszichológia tudománya. Két úriember: Carl Cederström, a Stockholm Business School professzora és André Spicer, a londoni Cass Business School professzora alkotta meg nemrég, akik kreatívan megpróbálták körülírni, hogy azok a nők és férfiak miért szoronganak mégis, akik látszólag egészséges, körültekintő és vegytiszta életmódot folytatnak. Az úriemberek könyvet is írtak The Wellness Syndrome címmel, amelyben figyelmeztetnek, hogy ez a fajta életmód rohamosan terjed szerte a világban és valószínűleg valamennyien találkoztunk már vele.
De mit is jelent pontosan a „wellness-szindróma”? A két író úgy fogalmaz, hogy napjainkban a wellness egy ideológia lett, és az, aki nem próbálkozik elérni a tökéletességet a nap minden percében, az „elbukik”. Egyszerű példa erre, amit valamennyien bizonyára már tapasztaltunk, ha egy tábla csokihoz nyúlunk, úgy érezzük „bűnözünk”. „Ezt nem szabadna megennem, mert az egész a fenekemre fog ugrani!” – cikáznak a gondolatok a fejünkben. Naponta eljátsszuk többször, a fagyinál, az ebéd utáni desszertnél, az esti nassolásnál. Ám ez a lelkünknek nem egészséges.
Szatmári Dóra, a PTE Pszichológia Intézetének pszichológusa szerint annak ellenére, hogy a pszichológia tudománya még nem vezette be ezt a fogalmat, valóban létezik ez a betegség.
– Az egészséges táplálkozás és a testmozgás fontos, de amint az egyénnek a gondolatai csak e körül a téma körül forognak, traumaként élheti meg, ha esetleg kihagy egy edzést, vagy nem tud olyan ételt magához venni, ami számára az „elvárt” lenne. A túlzott odafigyelés az egészségességre már szorongást válthat ki, továbbá mindez a társas kapcsolatok rovására mehet, például ha nem megy el randizni, szórakozni, vagy barátaival csak erről tud beszélgetni, akkor azt már patológiás esetnek is nevezhetjük – így a pécsi pszichológus.
Ha felülírjuk a szórakozást, akkor gond van
Szatmári Dóra elmondja, hogy abban az esetben nincs semmi baj, ha az ember egyszerűen figyel az étkezésére és rendszeresen mozog, ám ha visszautasítjuk az esti fröccsözést a barátokkal, vagy nem megyünk le a strandra lángost enni, mert az nem fér bele a diétába, esetleg szorongunk, ha nem sikerül eljutnunk az edzésre valami miatt – akkor már nagyobb a baj. Ha a wellness-megszállottság miatt az ember már antiszociális, szorongó lesz, akkor magától értetődő, hogy szakemberhez kell fordulni.
– Sajnos a média és a társadalom nagyon nagy nyomást gyakorol, és sokszor teljesen elérhetetlen ideálokat állít középpontba. Olyanokat, akik nagyon távol állnak a valóságtól, ezért nehéz azoknak megfelelni – így a szakember. Rátesz egy lapáttal a boldogtalanságunkra az is, hogy bármennyire kevés zsíros ételt és szénhidrátot eszünk, bármennyit sportolunk és teszünk a testi szépségünkért, nagy valószínűség szerint soha nem leszünk olyanok, mint a Victoria’s Secret modelljei. Ez a szomorú valóság.
[note note_color=”#fd868a”]
Summázva: ne vessük meg néha a „bűnös” baráti sörözéseket, a finom illatos fánkot és a Balaton parti lángosozást, mert az biztos, hogy néha sokkal többet teszünk magunkért ezekkel a káros dolgokkal, mintha otthon, egyedül falatoznánk a párolt brokkolit szombat este. [/note]
