Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgát rendszerbe belépett devizahitelesekre is vonatkozik. Az árfolyamgátasoknak érdemes megfontolniuk, maradnak-e a törlesztőrészlet rögzítésénél, kockáztatva, hogy a gyűjtőszámlahitel lejárta után megugorhat a havi törlesztésük, vagy inkább vállalják a magasabb törlesztőrészletet.
Az árfolyamgátasokkal való elszámolás során a bankoknak először az ügyletekhez kapcsolódó, már lejárt tartozásokat kell kifuttatniuk a túlfizetésekkel, majd az árfolyamgáthoz tartozó gyűjtőszámlákat, s ha még marad túlfizetés, azt az eredeti devizakölcsön előtörlesztéseként számolják el.
A bank által adott kedvezményt az elszámolás során levonják a túlfizetésből, az államtól kapott kedvezményt azonban megtarthatják az ügyfelek. Azoknak, akiknek teljesen kifutott a hitelük, de maradt túlfizetésük, kifizetik a fennmaradó összeget.
Az elszámolás után csak azok a gyűjtőszámlák maradnak meg, amelyeken az elszámolást követően gyűjtőszámlahitel-tartozás maradt. A gyűjtőszámlák összege a forintosítás után már csak a gyűjtőszámla-hitel terhére felszámítható kamat összegével növekedhet, a törlesztési különbözetet hozzáadják a hiteltartozáshoz.
Törlesztési különbözet azért keletkezhet továbbra is, mert az árfolyamgáttal és forintra átváltással egyaránt érintett szerződések esetében a 2015. februártól esedékes törlesztőrészletek nem haladhatják meg a 2015. januárit. Ez a korlátozás az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónapig érvényes. A kamatváltozásból eredő esetleges törlesztőrészlet-emelkedés azonban kivételt képez ez alól.
Az árfolyamgáttal érintett szerződések esetén a hátralévő futamidőt úgy kell meghatározni, hogy az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónap után esedékes törlesztőrészletek ne haladják meg a 60. hónapban megfizetendő törlesztőrészlet 115 százalékát, vagyis az árfolyamgát időszakát követően a törlesztőrészletek legfeljebb 15 százalékkal növekedhetnek. Ennek érdekében meg lehet hosszabbítani a futamidőt a hiteladós – vagy ha az adóstárs fiatalabb, az ő – 75. életévének betöltéséig.
Az árfolyamgátas ügyfelek az árfolyamgát kezdő időpontjától számított 60 hónapon belül bármikor kezdeményezhetik magasabb törlesztőrészlet fizetését. Ezt azért érdemes megfontolniuk, mert így megúszhatják a törlesztés későbbi, jelentősebb megugrását vagy a futamidő meghosszabbítását.
Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehetett törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehetett alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódott. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalta, az ügyfélnek csak a tőkerészt kellett volna később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő forintalapú hitel kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.
A megnyitott, aktív gyűjtőszámlák száma 2014 októberében elérte a 172 875-t a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által utoljára szolgáltatott adatok szerint. A már rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya 2014. október végén 1476,62 milliárd forint volt. A gyűjtőszámlahitel állomány tavaly október végén elérte a 27,978 milliárd forintot. Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő devizahiteles ügyfelek október végéig 49,758 milliárd forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek.
