A devizahitelesek helyzetéről szervezett fórumot Pécsen a Mindenki Pécsért Egyesület, amelyen a szakértők, a politikusok és a résztvevők is egyetértettek abban, hogy egységes fellépéssel kell mutatni a kormánynak, hány embert érint ez az ügy – írja a PécsiSTOP.
A Mindenki Pécsért Egyesület szervezésében tartottak a devizahitelekről fórumot csütörtök este Pécsen a Corso Hotelben, a kisterem megtelt az érdeklődőkkel.
A résztvevőket Néma József eseti szakértő, Fekete Kálmán, a pécsi devizahiteles csoport szervezője, Szanyi Tibor szocialista politikus, Szakács László országgyűlési képviselő és Mellár Tamás országgyűlési képviselő köszöntötte.
Leginkább a bankok hibáztak a szakértő szerint
– A hitelkérelmeknél a bankok hibáztak, mert nem mérték föl a hitelek kihelyezése előtt, hogy a hiteligénylő képes lesz-e fizetni a kölcsönt – vélekedett Néma József. Szerinte nem a hitelfelvevőket kell okolni, hogy hibáztak, mivel nem voltak tisztában a kockázatokkal, mert erre nem is nagyon hívták fel a figyelmüket – tette hozzá.
A hitelek évekre, sőt, évtizedekre szóltak, Néma szerint reálisan ezt senki nem képes felmérni, vagyis a pénzintézetek már itt hibáztak. Idézte a polgári törvénykönyv azon, a szerződéskötésekkor még érvényben lévő passzusát is, mely szerint ha lehetetlen a fizetés, akkor a szerződés semmissé lesz. Azt a passzust is felidézte, hogy az a szerződés, mely jogszabályba ütközik, az is semmis.
Egy törvény szerint az adósnak azt a pénzkölcsönt kell visszafizetnie, amit megkapott – mondta el Néma, viszont szerinte ez a gyakorlatban egyáltalán nem érvényesül, a pénzintézetek többet követeltek vissza. Megemlített egy olyan szakértői véleményt is, amely szerint a kölcsönhitelek mögött nincs devizaösszeg, hiába állították ezt a pénzintézetek, a Kúria pedig 2014-ben azt is kimondta, hogy a kölcsön adott pénzösszeg nem deviza váltásából származik. Néma arra is kitért, hogy a devizahitelek bedőlése óta több ezer család ment tönkre.
Szakács: nem mentette meg a kormány a devizásokat, hiába is állítja
Szakács László országgyűlési képviselő arra a felvetésre, hogy a kormány 2015-ben megmentette a devizásokat és elszámoltatták a bankokat, úgy válaszolt, hogy ezt a kormány nem tette meg, mert olyan piaci szegmenst láttak, ahonnan pénzt tudnak szerezni. Szerinte ez a földmutyi, brókerbotrány és hasonló svindlik sorába tartozik, nem elszigetelt esetek, a lényeg itt is az volt, hogy elvegyék az emberek pénzét. Ebben több hivatal, pénzintézet, bíróságok és egyebek működtek közre, nekik valahogy mindig jó volt, az adósnak, a kisembernek pedig mindig rossz lett – vélekedett.
– Ha megmentették a devizásokat, akkor csak azokat a fideszes városokat mentették meg, ahonnan elvitték a tartozásokat – fogalmazott a politikus. Arra is kitért, hogy a forintosítási törvény után 1,7 millió szerződésből a rögzített árfolyammal és árfolyamgáttal 170 ezren tudtak mindössze élni. Vagyis szándék nem volt az összes devizás megmentésére, és ezen a 10 százalékon kívül mindenki másnak bedőlt a hitele – fogalmazott a politikus.
Szakács szerint nem lett volna szabad az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) aláírni 2015-ben azt a paktumot, amivel gyakorlatilag eladták a devizásokat a bankoknak. Orbán azt vállalta, hogy a forintosítás nem kerül a bankoknak pénzbe. A családok kilakoltatása ellen pedig semmilyen akadályt nem gördítenek, ezt is vállalta Szakács szerint a kormány. Plusz a kormány a Bankszövetségnek előzetes vétójogot adott például a magáncsőd bevezetése előtt, holott semmi köze nincs hozzá. Emellett a magyar kormány vállalta, hogy semmilyen olyan szabályt sem hoz, amely a bankok jövedelmezőségét veszélyeztetné – magyarázta.
A politikus szerint ezt a paktumot fel kellene bontani. Ahhoz, hogy meg tudjon venni két kereskedelmi bankot (MKB és az Erste 15 százalékát) a kormány, azért cserébe eladták a magyar devizásokat. Szakács másodikként azt említette, hogy meg kell szüntetni a kilakoltatásokat, mivel évente körülbelül 10 ezren hagyják el az otthonaikat, de a valós szám sokkal nagyobb lehet. Tisztességes banki elszámoltatás kell, ahol megvizsgálják a törlesztéseket, mert a legtöbben a felvett összegeket már visszafizették. A környező országokban, Lengyelországban mindenhol meghozták már azokat a szabályokat, amelyek szerint az adósok kártérítést követelhetnek. Ezért kellene új banki elszámoltatás –vélekedett.
Szanyi radikálisabb ötleteket is pártolna
Szanyi Tibor szocialista politikus, volt európai parlamenti képviselő is megerősítette, hogy nincs kormányzati szándék a probléma kezelésére. Szerinte az Európai Unió sem fog semmit tenni, mert addig, ameddig nincsenek nagy megmozdulások, addig az EU nem fog tenni semmit.
Mint mesélte, Frans Timmermanns-szal, az Európai bizottság alelnökével is volt találkozójuk korábban, aki szerinte fölkészült a devizahiteles problémából, de egyet nem tudott, hogy ez több millió embert érint, ez nem tudott dolog. Nincs küzdés, pedig küzdeni kell. Nincs igazi társadalmi erő és követelés a devizások ügye mögött, de nincs szolidaritás az országban, holott sokakat érint – magyarázta. Szanyi szerint az is baj, hogy az összes ellenzéki párt is hibázott, hogy ezt nem tűzte a zászlajára, nem emelte a követelései közé, mivel így nem helyeződött nyomás az EU-ra. Hozzátette, már eleve az baj volt, hogy anno talán 2001-ben Orbán korlátozás nélkül engedte a devizahitelek kiadását, holott ez a bankszektornak sem jó.
A politikus úgy vélekedett, a kormány tudna tenni a devizások ügyében, de nem tettek semmit. Szanyi szerint ebben nem csak a kormány volt hibás, hanem cinkosok voltak a bankok, súlyos törvénytelenségek történtek. Hozzátette, mellette lenne, ha egyszer-sokszor az emberek elállnák a bankok bejáratát. De azt is felvetette, hogy ha a kormány egy határidőig nem tenné rendbe a dolgot, akkor az érintetteknek nem kellene adóznia. De ehhez összefogás kell, meg szolidaritás, ameddig ez nincs meg, addig nincs erre megoldás – magyarázta.
Összefogás kell, azzal lehet erőt mutatni
Szakács László ehhez kapcsolódóan azt fejtegette, hogy a devizások sok szervezetbe tömörülnek, össze kellene nekik is fogniuk, mint ahogy az ellenzéki pártok is most össze tudtak fogni, és nyerni is tudtak. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett mindenkit, hogy egy ilyen szerveződésnél a kormány azonnal elkezdené leszalámizni őket.
Szerinte mostanára amúgy kormány is elismerte az intézkedéseivel (a Vagyonkezelőtől vissza lehet vásárolni a lakásokat, cserébe a kormány beszántja ezt a programot), hogy továbbra is létezik a devizások problémája, hiába állították korábban, hogy minden rendben. Szakács Szanyi felvetésére azt válaszolta, hogy inkább a jegybank, vagy a parlament elé kellene állni. Egy közbeszóló arról beszélt, hogy meg kell szervezni a dolgot és nem szabad addig hazamenni a terekről, amíg ezt az ügyet nem rendezik.
Néma József a devizahiteles perekről is beszélt, szerinte sok devizás érzi azt joggal, hogy a bíróságok nem akarnak érvényt szerezni a jogszabályoknak. Úgy vélekedett, már az is sok kérdést vet fel, hogy egy pénzügyi végzettséggel nem rendelkező bíró hogyan tud igazságosan bíráskodni. Több esetben is alkotmányjogi panaszt adott be, de sokszor elutasították a beadványait, mert az alkotmánybíróság szerint sokszor nem tudta megalapozottan bizonyítani, hogy miért is volt jogszerűtlen az ítélet – mesélte.
A szakértő arra is intette a hallgatóságot, hogy fontolják meg a perindításokat, mert sok százezres költséggel járhatnak, ugyanakkor a kilakoltatások esetében muszáj perre vinni az ügyeket. Szerinte a végrehajtásokat is le kell állítani, de a közjegyzői okiratokat is át kell nézni, mert sok esetben hamis dolgok vannak benne, ami már a közokirat-hamisítás bűntettét is fölvetik. Néma József is egyetértett abban, hogy össze kell fogni és ki kell menni az utcára (de nem törni és zúzni), hogy lássa a kormány, hány embert érint a probléma.
„Hol vannak a fiatalok? Külföldön!”
Fekete Kálmán feltette a kérdést, hol vannak a fiatalok, mire a közönség szinte egyként válaszolta, hogy külföldön vannak. Néma József úgy vélekedett, új elszámolási törvényt kellene hozni, ami tisztességes, forint alapú kamatokkal számolna, és meg kellene nézni minden egyes adósnál, hogy eddig mennyit fizetett be, és ha túlfizetett, akkor visszakap, ha kevesebbet fizetett, akkor törlesztési lehetőséget kell adni neki.
A fórum végén az egyik résztvevő arról beszélt, hogy a hiteltörlesztések miatt sokaknál halmozódnak fel rezsitartozások, ezt akár meg is lehetne lovagolni, hiszen ha rengetegen nem fizetnék ezeket a számlákat, azt az ország is megérezné. Egy másik felszólaló arról beszélt, hogy jelenleg csak úgy lehet devizásnak nyerni a pénzintézetekkel szemben, ha peren kívül egyeznek meg. Ekkor van lehetőség kifizetni a saját hitelt. Szerinte a szerződések alaki és tartalmi problémáira lehet apellálni, de másfajta perindításoknál már kétséges a kimenetel.
Zárásként Szakács László és Szanyi Tibor újfent megerősítette, össze kell fogni az érintetteknek. Mellár Tamás zárszavában is arról beszélt, hogy szerveződni kell, széles összefogással, akkor lehet változást elérni.
