Összesen mintegy hetven napirendi pont tárgyalásával rendezték meg a nyári szünetet megelőző utolsó előtti közgyűlést csütörtökön. A testület többek között a város hiteleinek átütemezéséről, a magasházról és személyi kérdésekről is döntést hozott.
Tóth Bertalan (MSZP) az ülés elején arról tett fel kérdést, hogy Pécs milyen jogi lépést tesz annak kapcsán, hogy a Zsolnay-gyár tulajdonostársa eddig nem fizette ki a részvények ellenértékét, nem hajtott végre tőkeemelést.
Páva Zsolt polgármester elmondta: a napokban a tulajdonostárs eladta üzletrészét a KÖZGÉP Zrt.-nek. Ezt követően ez az új társaságot kötelezi majd a város a kötelezettségek behajtására. „A bevétel tervezett és elengedhetetlen, így mindenképpen igényt tart rá a város” – mondta a polgármester.
Frissítve (10:18)
A közgyűlés döntött róla, hogy a gazdasági bizottság az eddigieknél nagyobb hatáskört kapjon, s maga dönthessen vagyontárgyak elidegenítéséről is bizonyos értékhatár alatt. A lépéssel jelentős terhektől szabadul meg a közgyűlés, gyorsul az önkormányzati munka, a jogalkotás folyamata.
Trombitás Károly, ellenzéki véleményekre reagálva azt mondta, továbbra is mindent megtesz a nyilvánosság biztosításáért, így minden döntés nyomon követhető lesz továbbra is.
Megállapodtak arról is, hogy Uránváros központjában új művészeti alkotást helyeznek el. A „37 m2” című alkotás egy egyszobás kislakást szimbolizál, s vidám színeivel feldobja a teret. A mű az Uránbányász tér délkeleti sarkába kerül nemsokára.
Korinek László egy, a pécsi polgárokból álló baráti társaság képviselőjeként kezdeményezte, hogy emléktáblát helyezzenek el a volt Ágoston téri iskola falára, amelyben Békésy György – az 1961-es orvosi/élettani Nobel-díj kitüntetettje iskolai tanulmányait végezte 1911-ben. Pál Zoltán szobrászművész alkotását júniusban helyezhetik el az intézmény bejáratánál.
Frissítve (12:37)
Mint beszámoltunk róla, Pécs szeretné átütemezni hiteleit, hogy azok törlesztése kevesebb terhet jelentsen a költségvetésnek a következő években. Ennek kapcsán Tóth Bertalan és Gyimesi Gábor (Jobbik) is megfogalmazta kételyeit. Mint mondták, a haladék tartós megoldást nem nyújthat, megoldási javaslatot ugyanakkor nem fogalmaztak meg.
Nagy Csaba alpolgármester emlékeztetett rá: a hitelek túlnyomó részét az előző városvezetések vették fel, a hitelspirál megállítása azonban az ő feladatuk. Jelen helyzetben minden olyan módszert számításba vesznek, amely segíthet a kölcsönök visszafizetésében.
Frissítve (13:18)
Az önkormányzatnak nemsokára végérvényesen sikerülhet megoldania a Magasház negyed évszázados problémáját. Egy, a szünet után tárgyalandó előterjesztés szerint a környező, mélygarázs céljára vásárolt területek gazdájával szereztetné meg Pécs az épületet, majd annak lebontása után a telken irodaházat és szolgáltatóházat építtetne. Egy Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központot hoznának itt létre.
Az ingatlanban városi és állami hivatalok, városi cégek ügyfélszolgálatai kaphatnak helyet. A befektető cég harminc éven át bérbe adná a helyiségeket, majd a város kezébe kerülne a teljes ingatlanegyüttes a mélygarázsokkal együtt. Mindez azt jelenti, hogy a beruházás közvetlen és azonnal jelentkező nagy anyagi terhet nem tenne a város vállára.
Frissítve (15:16)
Az ebédszünet után Meixner András (MSZP) azt sérelmezte, hogy a választások óta egyre kisebb súllyal szerepel az ellenzék a városi médiumokban. Páva Zsolt polgármester írásban válaszolt, ám megemlítette: az erőviszonyok is megváltoztak a pécsi közgyűlésben, hiszen a huszonhét képviselőből 19-et, s a polgármestert a Fidesz-KDNP és az ÖPE ad. E pártok tagjai ráadásul városvezetők vagy bizottsági elnökök, így a fontosabb kérdésekben kézenfekvő módon őket kérdezi a média. Véleménye szerint azonban a városi médiumok esetében az sem baj, ha híreik nagy részét nem a politika teszi ki. Meixner András részben egyetértett a válasszal, ám azt nem fogadta el.
Frissítve (15:35)
Terítéken a Magasház sorsa. Ahogy azt fentebb, s cikkünkben megírtuk, a jól megközelíthető, s mélygarázzal is megtámogatott telkeken a Magasház bontása után két irodaházat építenének. A nagyobbik otthont adhatna a közigazgatási szerveknek, míg a kisebbik egyfajta kiszolgáló iroda- és szolgáltatóház lenne, amelyikben közjegyző, ügyvéd, tervezőiroda, bank és posta mellett étterem és élelmiszer-áruház kapna helyet. További részletek a témával foglalkozó cikkünkben.
Frissítve (16:31)
A közgyűlés több ellenzéki módosítással fogadta el a Magasházról szóló előterjesztést. A testületi munka kisebb, kevésbé fajsúlyos napirendi pontokkal folytatódott.
