Vasárnap eldől, kap-e Orbán Viktor újabb négy évre bizalmat a magyar választóktól vagy egy teljesen új korszak kezdődik. Dr. Szakács László, a Baranya 2-es választókerület ellenzéki képviselőjelöltje szerint akárhogy is alakul a választás végeredménye, teljesen más világ köszönt rá Orbán Viktorra. Interjú.
Fontos mondatok az interjúból:
„Nagyon magas részvételt várok, és ígérem, hogy nagyon oda fogunk figyelni a választási csalásokra.”
„A Fidesz azt tanította a saját szavazóinak, hogy Putyinnal együttműködni jó, ezért azoknak hosszú utat kell bejárniuk addig, amíg rájönnek, hogy az orosz elnök megbízhatatlan partner.”
„Orbánék el fognak szigetelődni, hiszen megbízhatatlan partnerekként könyvelték el őket a két nagy szövetségben.”
„Hozzá kell nyúlni a jövedéki adóhoz és az áfához az üzemanyagoknál, hogy ez ne pörgesse tovább az inflációt.”
„Elképesztő, hogy egy politikus úgy gondolja, ha valami nem tetszik neki, akkor egyszerűen odasétál és kihúzza a dugót.”
– A közvélemény-kutatások hibahatáron belüli Fidesz-vezetést mutatnak, de a Fideszt hagyományosan felülmérik, így volt ez többek között 2019-ben is, amikor a fővárosban és számos nagyvárosban nagy ellenzéki győzelem született. Hol fog eldőlni ez a választás? Min fog múlni egyik vagy másik tömb győzelme?
– 20-22 olyan körzet van, ahol el fog dőlni ez a választás, ezek az úgynevezett csatatér körzetek. Az ellenzék a modernizációs központokban, azaz a városokban erősebb, itt nagyobb arányban élnek a közélet iránt érdeklődő, és a közéleti témákról markáns véleménnyel rendelkező választók. Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenzéki szövetségben a Jobbiknak fontos vállalása volt, hogy megszólítja a kisebb településeken élőket is, és nagyon tisztességes munkát végeztek.
– A választókerülete, a Baranya 2-es körzet a Baranya 1-eshez képest sokszínűbb, a nagyvároson, Pécsen kívül ott van benne Komló, Kozármisleny, és számos kisebb település is. Itt min dőlhet el, hogy melyik jelölt győz?
– Pécs ennek a körzetnek 53, Komló 27, Kozármisleny 10-12 százalékát adja, tehát itt is a városias környezetben dől el a választás. A körzet sokszínűsége nagy kihívást jelent, egészen mások a problémák például az egymástól 20-25 kilométerre lévő Kozármislenyben és Komlón. Míg az egyikben közműves telkekre van szükség a sok betelepülő miatt, addig a másik elnéptelenedik. Ugyanígy hatalmas különbség van például Orfű és Pécs keleti része között, más-más problémákra kell reflektálnia a politikának itt és ott, teljesen más perspektívát tud ajánlani a politikus mondjuk Meszesen és Patacson. Nagyon magas részvételt várok, és ígérem, hogy nagyon oda fogunk figyelni a választási csalásokra, szerencsére rengetegen ajánlották fel a segítségüket e tekintetben.
– A háború erősen átalakította az utolsó hetekre a kampányt, de nem úgy tűnik, hogy érdemben befolyásolta volna egyik vagy másik oldal támogatottságát. Hogy látja, lehet hatással a háború a választás eredményére?
– Egy dolgot szeretnék leszögezni: mi a béke oldalán vagyunk. Nagyon fontos, hogy minél hamarabb vége legyen a fegyveres konfliktusnak, a háború lezárása 21. századi válasz kell hogy legyen az orosz agresszióra. Úgy látom, hogy a hazai két politikai buborék nem átjárható a háború kapcsán sem. A Fidesz azt tanította a saját szavazóinak, hogy Putyinnal együttműködni jó, ezért azoknak hosszú utat kell bejárniuk addig, amíg rájönnek, hogy az orosz elnök megbízhatatlan partner. Orbánt is becsapta, aki elment hozzá „békemisszióra”, nem sokkal később pedig kitört a háború. A gázszerződésben is becsapta egyébként. Nem arról van szó, hogy mi olcsóbban kapjuk a gázt, hanem arról, hogy a két hónappal korábbi áron kapjuk. Ez van, amikor azt jelenti, hogy olcsóbban kapjuk az aktuális árnál, de most például hét és félszer többet fizetünk érte, mintha a mostani árat fizetnénk. Annak nagyon örülök, hogy a pécsiek békepártiak, a háború kitörésének napján tele volt a Széchenyi tér. Nem értettem Orbánt, amikor azt mondta, hogy nekünk ebből ki kell maradni, hiszen több százezer ember menekült hozzánk Ukrajnából Putyin háborúja elől, nekünk rájuk vigyázni kell, segíteni kell őket.
– Az orosz–ukrán háború sok szakember szerint olyan gazdasági válságot okoz rövidesen, amilyet még nem láttunk. A magyar kormány a választások közeledtével alaposan kiköltekezett, az államháztartási hiány az egekben. Milyen intézkedések várhatóak az új kormánytól ezen a téren? Megszorítások következnek?
– Akárhogy is alakul a választás végeredménye, teljesen más világ köszönt rá Orbán Viktorra. Oroszország felé résnyire nyitva hagyta az ajtót uniós- és NATO-tagállamként, és sokszor blokkolt olyan döntéseket, amelyek megakadályozhatták volna Oroszország megerősítését, így közvetve akár az agressziót. Ráadásul friss hír, hogy az oroszok a külügy szerverein úgy mozogtak az elmúlt években, mintha otthon lennének. Mindezek következtében Orbánék el fognak szigetelődni, hiszen megbízhatatlan partnerekként könyvelték el őket a két nagy szövetségben. Ezért van szükség egy új politikára – és bízom benne, hogy ezt egy új kormány fogja végrehajtani –, ami megerősíti azt a szövetségi rendszert, amihez népszavazás után csatlakoztunk.
A lehetséges gazdasági hatásokra rátérve: beláthatatlanok annak következményei, hogy az EU szomszédságában egy nagyhatalom rátámadt egy olyan országra, ami rá nézve semmilyen fenyegetést nem jelentett. Azt viszont látjuk, hogy mit kell tenni. Az EU átlagosan 40 százalékban kitett az orosz energiahordozóknak, Magyarország 85 százalékban. Ezt a függést csökkenteni kell. Ez egyébként egy kölcsönös függés, hiszen ha az oroszok nem tudják eladni a gázt meg az olajat, akkor összedől a költségvetésük. Új utakat kell keresni, ami nem megy máról holnapra, szakértők szerint 3-6 év, lehet, hogy több. Azért halkan hozzáteszem, a gázcsap meg az olajkút nem olyan, mint a vízcsap, amit csak úgy el lehet zárni, hanem inkább olyan, mint a kukta, ami az orosz oldalon azért sok kérdést felvet.
Az üzemanyagárak elszálltak, így azon kívül, hogy a nyersanyagbeszerzést át kell gondolni, hozzá kell nyúlni az üzemanyagok jövedéki adójához és áfájához. Most adó az adón rendszer van. Ha most 6-700 forint lenne egy liter gázolaj, annak körülbelül a fele adó, azon még rajta van az útalap, a jövedéki adó, és ezt az egészet fejelik meg az áfával. A mostani kormány nagyon szívesen hozzányúl az emberek és az önkormányzatok bevételeihez, de a saját bevételeiről nem mond le, pedig le kellene. Ha ugyanis piaci áron veteti az üzemanyagot a fuvarozó cégekkel, az kapásból 20-25 százalékos áremelkedést hoz a fuvarozásban, amit majd mindenki ki fog fizetni a kenyér, az olaj, a liszt árában. Azaz hozzá kell nyúlni a jövedéki adóhoz és az áfához az üzemanyagoknál, hogy ez ne pörgesse tovább az inflációt. A Covid utáni megnövekedett kereslet és a háború egy olyan helyzetet eredményezett, amiben az infláció felpörgött. A forint megerősítésével és egy kiszámítható gazdaságpolitikával olyan helyzetet kell teremteni, amit ért és átlát a Nyugat, mert ők a mi szövetségeseink, az EU a mi szövetségesünk. Amit értenek, azt szívesen finanszírozzák is, amit nem értenek, például az unortodox gazdaságpolitikát, azt nem. Olyan izgága, botrányt botrányra halmozó helyekre nem megy a pénz, mint amilyen Magyarország. Kiszámíthatóság kell, nem kanyarban előzés, ahogy Matolcsy mondta, és nem kell mesterségesen magasan tartani az euró-forint árfolyamot. Utóbbi azoknak jó, akik forintban fizetnek ki, de euróban számolnak el. Azaz a multiknak. Ha egy magyar ember keresett 300 ezer forintot egy multinál, az korábban ezer eurójába került a munkáltatójának, most csak 812 eurójába. Kik a magyar kormány stratégiai partnerei? Ezek a cégek. Azt hiszem, nem kell tovább magyaráznom, miért rossz a mostani euró-forint árfolyam.
– Számos magyar önkormányzati vezető szerint az önkormányzatok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, egyre kisebb a szerepük és egyre kiszolgáltatottabbak, mivel feladatokat és forrásokat vont el tőlük folyamatosan a kormányzat az elmúlt 12 évben. Az új kormánynak – legyen az bármilyen „színű” – van-e tennivalója Ön szerint az önkormányzatisággal, az önkormányzatok finanszírozásával?
– Példaértékű volt az a decentralizáció, amit 1990-ben és 1994-ben létrehozott az önkormányzati törvény, jelentős önállóságot adott a helyhatóságoknak. A települések dönthették el, milyen irányban indulnak el, voltak kötelező és nem kötelező feladatok. Európai hírű volt a magyar önkormányzatiság. Ez az, amit Orbán az állandó központosítással folyamatosan nyeseget vissza. Elvették az oktatási intézményeket, az egészségügyi intézményeket, és rengeteg hatáskört. Az önkormányzatokban nem bízott meg, melléjük építette a járási központokat, kormánymegbízottakat ültetett a megyei közigazgatás élére, párhuzamosságokat hozott létre és oda áttelepített hatásköröket és finanszírozást. Azt állította, hogy így olcsóbb, de ez ordas nagy hazugság. Amikor én Komlón alpolgármester voltam, én voltam a 93. munkavállaló a hivatalban, most ennek a létszámnak a duplája dolgozik ott. Ezekben az Orbán-féle rendszerekben sokkal nagyobb szerepet játszik a lojalitás, mint a szakmaiság. A helyi politikának és szakmapolitikának vissza kell adni a mozgásteret és ehhez forrást kell biztosítani. Az önkormányzatokat azért kell támogatni, hogy az emberek komfortosabban érezzék magukat a településükön és az országban.
– Sajtótájékoztatón már elmondta a véleményét választókerületi ellenfele, dr. Hoppál Péter minapi akciójáról, de érdekel, hogy Ön szerint valódi érzelmektől fűtött, spontán akció volt, vagy valamiért tudatosan kereste a botrányt a fideszes képviselő?
– Az ilyen fajta faragatlanságnak, kivagyiságnak és önteltségnek nem is akarom megérteni a kiváltó okait. Felnőtt emberként kellene viselkedni. Elképesztő, hogy egy politikus úgy gondolja, ha valami nem tetszik neki, akkor egyszerűen odasétál és kihúzza a dugót. Az országgyűlési képviselő nem egy földesúr, aki bármit megtehet a birtokán. Az a dolga, hogy a parlamentbe becsatornázza a helyiek problémáit. Ha Hoppál Péterre újra rábíznák ezt a választókerületet, akkor vajon ebben a szellemben fogja végezni a munkáját? Azt javaslom, hogy ne bízzuk rá.
(Mellár Tamással készült interjúnkat ITT olvashatják. Interjúsorozatunkban terveink szerint a választásig megszólal még Hoppál Péter és Kővári János is, bár utóbbi nemrég olyan válaszlevelet küldött, amiből azt a következtetést vontuk le, hogy nem kíván válaszolni kérdéseinkre.)
