14 C
Pécs
szombat, november 2, 2024
KezdőlapPécs AktuálDrága mulatság a cserediákság, de megéri?

Drága mulatság a cserediákság, de megéri?

Egy külföldi iskolában eltöltött év minden pécsi középiskolásnak hatalmas kaland lehet, mely felejthetetlen élményeket nyújthat, és akár örökre meghatározhatja a diákok életét. A külföldi cserediákprogramokba bejutni azonban nem mindig egyszerű, és bizony nem is kifejezetten olcsó mulatság egy ilyen utazást megoldani. 

Több olyan cserediák-programokat szervező cég is működik az országban, melyeket akár a pécsi középsulis diákok is kihasználhatnak. Alapvetően hasonlóképpen működnek: mindegyik szervezet közeli és távoli országokba is kínál pár hetes, vagy akár egy éves iskolai csereutakat is, a világlátásra szomjazó diákoknak pedig csupán annyit kell tennie, hogy jelentkeznek, egyeztetnek, bemennek egy megbeszélésre, utána esetleg írnak egy nyelvi tesztet.

Mehetünk mindenhova, de hogyan és mennyiből?
Mehetünk mindenhova, de hogyan és mennyiből?

De milyen egy jó csereprogram-jelölt, és milyen megmérettetések vezetnek el az utazáshoz? Ki az igazán alkalmas? Bangáné Jarecsni Rita, a nonprofit American Field Service Magyarország nemzeti igazgatója lapunknak elmondta, hogy a kiutazásra jelentkezők egy kétnapos, játékos kiválasztáson vesznek részt, amelynek célja, hogy személyes interjúk és szituációs játékok segítségével megbizonyosodjanak arról, hogy a diákok valóban rátermettek-e az egy tanévnyi külföldi programhoz. Ezek során felmérik a diákok tájékozottságát, talpraesettségét, általános műveltségét, illetve a választott országtól függően a nyelvtudásukat is.

Egy pécsi lány, és fogadócsaládja
Egy pécsi lány, és fogadócsaládja

Így lett kiválasztott a pécsi Tóth Zsófi is, aki lapunknak elmondta, hogy 10 hónapot töltött a németországi Bitburgban, jelenleg pedig a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karára jár. Szülei örültek, hogy meghozta ezt a döntést, pár éven belül a testvére is ki szeretne utazni valahova.

Zsófi és külföldi barátai
Zsófi és külföldi barátai

A barátai viszont nem voltak oda az ötlettől, de ez sem állította meg, akik igazán fontosak voltak, azok hazatérte után is a barátai maradtak – mondta. Zsófi a pénzügyi szektorban szeretne dolgozni. A csereév ebben sokat segítheti, hiszen visszatérte után a német érettségiére magas pontszámot kapott, így állami támogatott helyre került a pécsi egyetemen. A jelenlegi munkahelye egy német telefonos ügyfélszolgálat, ezt is a csereprogramban megedzett nyelvtudásának köszönheti.

A 2016/2017-es tanévre egyébként Baranya megyéből már két középiskolás is jelentkezett cserediáknak az AFS-hez, ők Japánba és az USA-ba fognak kiutazni.

Ha mentálisan érettek vagyunk, mehetünk bárhova - jó pénzért
Ha mentálisan érettek vagyunk, mehetünk bárhova – jó pénzért

Hasonlóképp működik a rendszer az YFU Hungary Nemzetközi Csrediák Programban, az Into Cserediák Programban, és a Bron-Y-Aur Külföldi Oktatászervező Központban is. Takács Nóra, a Bron-Y-Aur Központ oktatási tanácsadója elmondta, hogy náluk a elsősorban azt figyelik meg, hogy a jelöltek mentálisan mennyire érettek a csereprogramra, mennyire alkalmasak arra, hogy hosszabb időt a szüleitől távol töltsenek, mennyire képesek váratlan helyzeteket megoldani.

Az értékelések alapján döntenek a befogadó családok. A lényeg az, hogy a külhoni családok döntenek arról, hogy a sok-sok jelentkező közül melyik gyerek szimpatikus nekik a leginkább. Ez érthető is, hiszen jól megfontolandó, hogy egy család kiért vállalna egy évig felelősséget.

Takács Nóra hozzátette, hogy náluk egy nyelvismereti teszt elengedhetetlen a „felvételi” során. Németből a nyelvtan a fontos, az angolszász nyelvekből inkább a szövegértés – de a középfokú nyelvtudás mindenképp alapfeltétel. További különbség, hogy ők nem csak állami, hanem magángimnáziumokba is küldenek Magyarországról diákokat.

Bátorság kell hozzá és tudás
Bátorság kell hozzá és tudás

A cserediákságnak azonban van egy komoly hátulütője is, mégpedig az, hogy anyagilag eléggé húzós tud lenni. Takács Nóra elmondta, hogy a központ utazásai önköltségesek, és ösztöndíj lehetőség sincs. Természetesen rengetegféle árajánlatot kérhetünk, és a költségek sok tényezőtől függenek – mondta – de ha az Egyesült Államokba kíván valaki utazni, állami suliba (a magániskolák szerinte nem az átlag magyar pénztárcának valók), akkor minimum 6-7 ezer dollárral számoljunk, ami közel 2 millió forint. Ebben ugyan benne van a felvételi eljárás díja, a suliban történő elhelyezés, a fogadó család költségei, de nincs benne például a vízum ügyintézés, ami körülbelül plusz 350 dollár (100 ezer forint), és ehhez még hozzájön a havi költőpénz, ami Takács szerint lehetőleg ne legyen kevesebb, mint 300 dollár (85 ezer forint).

Az AFS esetében kicsit más a helyzet. A csereprogramban való részvétel költségét alapesetben náluk is a kiutazó családja állja, viszont ehhez az alapítvány is jelentős támogatással tud hozzájárulni bizonyos feltételek teljesülése esetén. A család anyagi körülményeitől és az AFS számára végzett önkéntes tevékenységüktől függően az árak akár 30 százalékát is fedezheti a cég. Az pedig pénztárcánknak egyszerre jóleső és rettenetes érzés lehet, hogy ez a 30 százalék egy Egyesült Államokbeli út esetében 1 millió forint is lehet.

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő