Drágábbak lesznek az italok, miután betétdíjat vezetnének be az eldobható csomagolások után is. A döntés eredményeként évente 25 milliárd forint bevételre számít a kormány, rosszul járhatnak viszont a gyártók és a fogyasztók.
A betétdíj önmagában nem nagy újdonság, hiszen a sörös- és borosüvegek után eddig is fizetni kellett, ezek benne voltak az árban. Hamarosan viszont már az eldobható csomagolások – így a műanyag, PET-palack és az alumínium doboz – után is le kell majd szurkolnunk nagyjából 30 forintot. Ez jócskán megemelné az egyes italok árát, a legolcsóbb ásványvizeké szinte duplázódna. A tervek szerint kivételt egyedül az italkarton – mint például a tejesdobozé – képezne, hiszen az nem újrahasznosítható.
A kormány 25 milliárd forintos bevételre számít a betétdíj kibővítésétől, Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pedig már jóvá is hagyta az elképzelést. Konkrét tervek azonban még nincsenek, de a bejelentések szerint már dolgoznak a törvény előkészítésén, amit várhatóan jövőre vezetnek be.
Az ötlet ellen több szervezet is azonnal tiltakozott. A RECOMPLEX Egyesülés, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége szerint a döntés tönkreteheti a szelektív hulladékgyűjtést. De a gyártókat, a kiskereskedőket és a fogyasztókat is kedvezőtlenül érintheti a betétdíjak kiterjesztése.
A gyártóknak ugyanis ki kellene fizetniük egy regisztrációs díjat, hogy egyáltalán nyilvántartásba kerülhessenek, másrészt évente úgynevezett rendszeradminisztrációs díj is terhelné őket, amely a struktúra működőképességét anyagilag biztosítaná. Ennek eredményeként pedig rosszul járnának a vásárlók is.
– A jövedéki adó emelések és a piac gyengélkedése miatt a gyártók egyszerűen nem tudják „lenyelni” ezt a 30 forintot. Részben legalábbis biztosan át kell hárítaniuk ezeket a költségeket a lakosságra, egyik cég sincs ugyanis abban a helyzetben, hogy lenyelje a betétdíjak jelentette pluszt – mondta el lapunknak Thomas Traser, a Pécsi Sörfőzde cégvezetője.
Igaz, ez csak abban az esetben lényeges, ha a fogyasztó nem adja le épségben a csomagolásokat, ugyanis azok a sörösüvegekhez hasonlóan visszaválthatóak lennének.
Ugyanakkor a kiskereskedőket is érinti a változás, nekik ugyanis egy internetkapcsolattal rendelkező automatát kellene beszerezniük, ami nemcsak, hogy gyűjti a betétdíjas termékeket, még online is jelent a visszaváltások számáról. Kérdés, hogy a magyar kereskedelmi egységek kétharmadát kitevő kisebb üzletek miből fogják kigazdálkodni a gépek beszerzését, illetve hova fogják tudni egyáltalán elhelyezni azokat.
De miként keresne az állam az egész ügyleten, ha visszaváltáskor a fogyasztók megkapják a 30 forintjukat? A feledékenységünkre alapoznak: a számítások szerint ugyanis az emberek 10 százaléka úgyis elfelejtené visszaváltani a csomagolásokat, amit haszonként könyvelhetne el állam, hiszen az Alapkezelő így ezt a gyártó által befizetett összeget megtarthatná.
Ráadásul a hulladékból keletkező nyersanyagot is értékesíteni lehet.
Környezetvédelmi szakemberek szerint azonban jó oldala is van az ötletnek, hiszen az emberek így rá lennének kényszerítve arra, hogy szelektálva gyűjtsék és vissza is váltsák a csomagolásokat. Havi 8-10 ezer forintot ugyanis várhatóan egyik család sem szívesen „dobna ki az ablakon”. Fennáll viszont az a veszély, hogy a gyártók áttérnek a nem betétdíjas – tetra pak – csomagolásokra, ami viszont nem újrahasznosítható, hiszen az nem tisztán fém, de nem is tisztán papír. Így ugyan nem kell árat emelni – elméletileg, de nagyobb lesz a környezetszennyezés.
