Az első pohár alkohol, az első szál cigaretta és az első drog kipróbálása komoly téma. Valamelyik diák csak az alkoholt próbálja ki, valaki viszont nem áll meg itt. A nagy kérdés viszont az, hogy amikor a fiatal gimnazista ott áll a döntés küszöbén, vajon merre indul el? Pécsi tanárt és három diákot kérdeztünk, hogy a felvilágosító, drogprevenciós órák mit jelentettek számunkra és szerintük kié a legnagyobb felelősség.
Az oktatási intézményekben jelenleg nem kötelező a káros szerekről való felvilágosítás, ennek ellenére valamennyi pécsi középiskola szervez prevenciós órákat diákjai számára. Minden iskolában van egy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, akinek az a feladata, hogy egy éves munkaterv keretében megszervezze az osztályok felvilágosító programjait. Ezt végeztetheti többek között például a Pécsi Rendőrkapitánysággal vagy az INDIT Közalapítvánnyal. Ezen kívül persze az iskolák saját döntése, hogy milyen plusz programokat, saját szervezésű foglalkozásokat szerveznek a gyerekeknek.
– Az előadónak a stílusa, illetve a hitelesség a legfontosabb szerintem a prevenciós programokkal kapcsolatban. Hiszen a diákok is érzik, hogy valaki tényleg ért hozzá és érdekli, vagy csak betanulta a szöveget – mondja Fodor Bálint, a pécsi Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola tanára, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Hozzáteszi: sokkal őszintébb üzenet, hogy „ezek a szerek igenis jók, és pont ezért ne próbáljátok ki, mert mellette nagyon károsak!” Hiszen ha azt sulykoljuk a gyerekbe, hogy a „drog rossz!”, meg fogja érezni, hogy átverik, hiszen a társai, a környezete, esetenként még a szülei is élnek káros szerekkel. „Akkor mégsem lehet olyan rossz” – gondolhatja a gyerek.
[box title=”Első tanuló” box_color=”#8ed7ad”]
Szerintem mindenki viselkedése ezen a téren a nevelésétől függ. Engem a szüleim felnőttként kezelnek, és tisztában vagyok vele, hogy a saját döntéseimért én vagyok a felelős. Én is ittam már alkoholt, és eljárok a barátaimmal hétvégenként, de soha nem kellett hazacipelnie senkinek, és bár cigizek néha, sosem költöttem rá és nem függök tőle. A szüleim tisztában vannak vele, hogy ha egy gyereket valamitől tiltanak, akkor azt annál jobban ki akarja majd próbálni. A gyerek elsősorban nem egy iskolalátogató rendőrnek vagy védőnőnek fog hinni, hanem abban hisz, amiben egy felnőtt.[/box]
[box title=”Második tanuló” box_color=”#8ad6c2″]
A mi osztályunkhoz valamilyen oknál fogva egy drogprevenciós szakember sem érkezett az évek során, ami szerintem nagy hiba. Azok a fiatalok, akik nagyon korán hozzájutottak a káros szerekhez, lehet hogy egyáltalán nem voltak felvilágosítva a következményekről. Nem számolnak a függőséggel, a szervi károsodással és azzal, hogy majd egyre többet szeretnének belőle. Én 14 évesen próbáltam ki először a cigarettát és az alkoholt, gondolván „ez menő és a nagyon sokan is csinálják, nekünk mért ne lehetne?”. Évekkel később egy házibulin próbáltam ki a füves cigit. Nem nyerte el tetszésem, de sajnos ezzel egyedül voltam a társaságban. Szerintem elsősorban a szülő feladata, hogy fiatal gyerekét felkészítse az éjszakai élet veszélyeire![/box]
Az ilyen jellegű prevenciós előadások semmit sem érnek!
[youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=xknz4C0ngT0″ width=”670″]
[box title=”Harmadik tanuló” box_color=”#90b8df”]
Én 13 évesen ismerkedtem meg az alkohollal, illetve a cigarettával. Egy szálat feleztem a barátnőmmel, hogy kipróbáljuk. Engem semmivel sem fogott meg, így nem vált szokássá. A droggal még nem találkoztam, és egyelőre nem is áll szándékomban, miután nyáron az egyik osztálytársamat a mentő vitte el drogfogyasztás után. Szerintem a prevenciós órákon csak a nyilvánvalót közlik a diákokkal, ami általában egy sablonszöveg. A kulcsszó a hitelesség, ha egy olyan ember állna oda elénk, aki el tudja hitelesen magyarázni, hogy a szer mekkora károkat okozhat, sokkal többet tanulnák mint abból, hogy „a drog rossz! Értem?”.[/box]
A pedagógiai munka része, hogy a tanárok odafigyeljenek a diákokra, ha valami baj történik, akkor az események mögé lássanak, és ami a legfontosabb, hogy egy hiteles embert válasszanak prevenciós óraadónak – folytatja Fodor Bálint. Egy sablonszöveget elmondó, magas rangú embernél ugyanis sokszor többet ér egy nem szakmabeli, aki hitelesen, a saját pokoli élményeiről tud beszámolni a diákoknak.
A szakember hozzáteszi, hogy bár a prevenciós foglalkozások hatékonyságát szinte lehetetlen monitorozni, mégis van értelmük, sőt nagyon fontosak. Az iskolában ugyanis hamar híre megy annak, ami jó, izgalmas program, így pedig egyre több diákot lehet megszólítani, és sikeresen felvilágosítani.
[note note_color=”#5eb5d4″]
A témát hamarosan alaposabban is körüljárjuk a PécsMa Presszó keretein belül. A kerekasztal-beszélgetés március 11-én, szerdán 18.00-kor lesz a Nappali Kávéházban, a Király utca 23-25. alatt. Bővebb információ hamarosan a PécsMa.hu oldalon! [/note]
