A pécsi templomokat bemutató sorozatunkban most a város egyetlen izraelita kegyhelyének, a zsinagógának a történetét, kincseit, fontos személyiségeit és megújulását mutatjuk be.
A török kori Pécs zsidóságának nehézségei
Már a török hódoltság idején is éltek zsidók a városban, de a török kiűzése után csak hosszú idővel és nehéz küzdelmek után tudtak újból letelepedni, mivel 1692 húsvét másnapján Radonay Miklós püspök vezetésével a pécsi polgárok esküt tettek, hogy a város falain belül csak katolikus vallású embert engednek letelepedni. A nehézségek ellenére azonban nőtt a zsidóság lélekszáma Pécsett.
A Citrom utcai zsinagóga
Ugyan a Kossuth téren álló pécsi zsinagóga 1868 és 1869 között épült, azt azonban kevesen tudják, hogy izraelita templom létrehozására sokkal korábban is volt terv a városban, egészen pontosan 1804-ből, de akkor nem jött össze 10 felnőtt korú zsidó férfi, ami viszont elengedhetetlen egy zsinagóga létrehozásához.
Később, de még szintén 1804-ben a Zrínyi utca 10-ben egy bizonyos Engel Péter zálogként birtokolt egy házat – amit Engel-házként ismerünk –, melynek egyik szobáját átadta a helyi zsidóknak (akik egyébként 1840-ig nem lehettek telektulajdonosok) istentisztelet céljából. Lényegében ez a szoba volt 1843-ig a pécsi zsidó imaház, egészen addig, míg az izraelita hitközség meg nem kapta első zsinagógáját – ami inkább csak egy kis ház volt –, mely a Citrom utcában (a 9-es szám alatt) kapott helyett 1843 szeptemberében. Az első pécsi zsinagóga felavatásának ünnepségére készítette el Lőw Izráel rabbi azt a – pécsi Lyceum Nyomda által készített – imádságos könyvet, melyet a mai napig fontos és értékes könyvritkaságként tartanak számon az országban.
200 ezer ajándék pécsi tégla
A Citrom utcai zsinagóga közel másfél évtized elteltével kis mérete miatt már nem volt megfelelő a hitközség számára, ezért egy új zsinagóga építését kezdték el tervezni 1857-ben, noha a megfelelő pénzügyi hátterét az épület felhúzásához csak 1860-ra tudták biztosítani.
A pécsiek által ma ismert zsinagóga területén – azaz a volt Majláth téren – akkoriban álló házakat a város pénzesebb zsidói az épülethez adományokat gyűjtő gyülekezet segítségével, valamint I. Ferenc József 30 ezer forintos kölcsönének köszönhetően megvásárolták.
A pécsi kétemeletes zsinagóga felépítése 120 ezer forintba került, ebből 64 000 forintot a hitközség tagjai hoztak össze. A zsinagóga megépítéséhez továbbá a város által adományozott 200 ezer tégla is igencsak jól jött. Ugyan az 5 év alatt elkészült zsinagógában már 1868-ban tartottak istentiszteletet, de avatására később, 1869 júniusában került csak sor. Az ünnepi eseményen Lőw Lipót szegedi, Jacob Heinrich augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbi is részt vett.
A város egyik kiemelkedő nevezetességének számító zsinagógát Frey Lajos, Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján építette Ivánkovits István, romantikus stílusban. Ivánkovitsot egyébként Piatsek – vagy Piacsek – Antal felügyelte, aki a legendás pécsi építész, Piacsek József fia volt.
Angster első orgonája, 3 ezer mártír, egy rejtélyes felirat
A Dunántúl legnagyobb zsinagógájának szembetűnő, hatalmas félköríves oromzatában áll híres órája, mely felett egy héber felirat áll. A méretes szöveg kiszúrja az emberek szemét, bár jelentését sokan nem tudják. Az imahely bejárata fölött lévő szöveg jelentése a következő: „… házam imaháznak fog neveztetni mind a népek számára” (további érdekes városi feliratról itt írtunk). Az Ézsaiás próféta könyvének 56. részéből származó idézet érdekessége, hogy a szöveg betűi kiadják az építés évszámát, azaz 1868-at, hiszen a héber betűknek számértékük is van. A felirat felett, az oromzat tetején pedig egy Mózes-tábla látható.
Mindemellett meg kell említeni, hogy az épület előcsarnokában található egy emléktábla, melyet annak a 3022, a zsinagóga létrejöttében tevékenyen résztvevő zsidóknak állítottak, akik a holokauszt idején vesztették életüket. Érdekesség még, hogy a Tóra számára egy külön kis házat emeltek az épületben, melyet kupola fed és oszlopok övezik, mellette az északi falon Forbát Alfréd pécsi építész-festő emléktáblája áll, melyen zsidó hősöket láthatunk.
A zsinagógában is rendszeresen szól orgonaszó, ez a hangszer a híres pécsi orgonagyáros, Angster József első orgonája, egyben Magyarország első modern orgonája!
A megújuló zsinagóga
A zsinagógát 1980 óta kisebb-nagyobb felújításokkal szépítették, teljes külső megújulására azonban csak 2004-ben került sor, míg a beltér renoválása 2014-ben fejeződött be, egy 110 millió forintos, javarészt uniós támogatásnak köszönhetően.
A felújítás során kijavították a freskókat, megszüntették a zsinagóga beázásait, az épület első emeletén pedig kialakították azt a pécsi és baranyai zsidóság történetét feldolgozó kiállítást, mely a zsidók polgári és gazdasági életét, a pécsi családok életmódját, a hitközség históriáját mutatja be, valamint emléket állít mártírjaik számára is.
