Ősz végén úgy állnak neki az emberek tömegei a büdös, füstös, környezetszennyező avarégetésnek, mintha az kötelező lenne. A zöld hulladék elégetése azonban nemcsak a környezetre káros, a hasznos, szerves anyagokat is eltüzeljük vele, ráadásul simán tüdőrákot okozhatunk vele embertársainknak.
A lassan „népbetegségnek” számító avar- és kertihulladék-égetést novemberben már megkezdik az emberek, a szokás nemcsak hasztalan – hiszen ha minden ősszel elégetjük a szerves hulladékot, akkor a növények tápanyagának is búcsút mondunk –, de a környezetünket és az egészségünket is károsítjuk.
Egy átlagos kerti tűz, amelyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, komoly levegőszennyezést okoz, mivel a nedvesség miatt nem égnek el teljesen: rengeteg koromszemcse kerül a levegőbe, ami a tüdőbe lerakódva rákot is okozhat. Száz kilogramm avar elégetésekor akár hét kilogramm koromszemcse is keletkezhet, nem beszélve arról, hogy szén-dioxid helyett rengeteg mérgező szén-monoxid is keletkezik.
Csak áprilisban és novemberben szabad
Bármennyire is hasztalan, büdös és undorító szokás, ráadásul kéthetente elviszi a hulladékszállító a zöldhulladékot, ha kitesszük a ház elé, áprilisban és novemberben, 10-től 17 óráig szabad égetni. A hatályos önkormányzati rendelet kimondja, hogy a kerti hulladékot csak olyan jól kialakított tűzrakó helyen és telken lehet eltüzelni, ahol ezzel közvetlenül nem okozunk kárt.
Máskor büntetnek!
A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megkeresésünkre azt mondta, hogy belterületi ingatlanon a kerti hulladék égetése tiltott, amiért az önkormányzat és a katasztrófavédelem is tűzvédelmi bírságot szabhat ki, ami akár 60 ezer forint is lehet. Ám ha a szabálytalanság során akkora tűz keletkezik, amihez tűzoltót kell hívni, akkor hárommillió forintra is büntethetnek.
[su_note note_color=”#2bb689″]
Szakemberek szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során, bár ezt sajnos nem tudta megerősíteni sem a Katasztrófavédelem, sem a Mecsekerdő Zrt. lapunknak.[/su_note]
Van megoldás: komposztálj vagy mulcsozz!
A háztartásban keletkező növényi hulladék (zöldség, gyümölcs), kávé- és teazacc, szobanövények elszáradt levelei, valamint tojáshéj, alma mind-mind komposztálható anyag, de még a lekaszált fű, ágnyesedék, falevél, virágzás előtti kerti gyom is ide tartozik. Ezek az anyagok egy rácsos szerkezetű komposztáló edényben lassan lebomlanak, és a talaj számára értékes humusszá alakulnak.
Az egyik legcélravezetőbb megoldás a mulcsozás, vagyis a talajtakarás. Ez az eljárás rendkívül környezettudatos, amivel nem csak a talajnak, de a kisállatoknak is jót teszünk. Csupán annyit kell tennünk, hogy az összegyűjtött leveleket és nyesedékeket bokraink és fáink alá hordjuk, ahol „takaróként” működve a természetes hulladék bomlásnak indulhat. Eközben a takaró megvédi a talajt a kiszáradástól, megakadályozza a nemkívánatos gyomok kicsírázását, tápanyagforrásként funkcionál és még a tél beálltával a kisállatoknak, sündisznóknak és bogaraknak is menedéket biztosít.
