Az e-cigaretták hatásáról jelenleg a világsajtóban mindenféle információt megtalálhatunk, attól függően, hogy arról akarunk-e olvasni, hogy károsak, vagy arról, hogy nem. Kutatások vannak, eredmények vannak, de gyakran egymással szembe mennek. A két legfontosabb kérdés jelenleg, hogy függőséget okoznak-e az e-cigik, és hogy mennyire ártanak? Egy próbát mi is tettünk, hogy kiderítsük, mi is a helyzet.
Először is szögezzük le: feltehetően az a legjobb és legegészségesebb módja a nikotinfogyasztásnak, ha egyszerűen nem tesszük. Most azonban újra felbukkant a hír, miszerint a dohányzás alternatívájaként funkcionáló elektromos cigaretták ugyanúgy függőséget okoznak, mint a közönséges cigik. Ficsor Zoltán, a Villanypára Egyesület elnöke a hírre reagálva elmondta, hogy az azért „tiszta hülyeség”, mivel lényegében az összes e-cigis vagy dohányzik az e-cigi mellett, vagy a cigiről állt rá. Olyanról nem is tudni, hogy valaki egyből az e-cigit választja.
Az biztos – tette hozzá –, hogy „nem az e-cigi fogja kinevelni a nikotinfüggők új nemzedékét”, ugyanis adataik szerint az e-cigi használók 30-40 százaléka el tudja hagyni a nikotinos folyadékokat is, átállva a nikotinmentes anyagra. Ezért lehet az – folytatta –, hogy az egyik legnagyobb mennyiségben a „nullás” folyadékból fogy.
Nemrég került nyilvánosságra az a hír, miszerint egyes kutatások szerint az e-cigarettába való folyadékok ízesítője, a diacetil-vegyület az okozója annak a kóros tüdőelváltozásokat okozó betegségnek, melyet csak úgy hívnak, hogy „popcorn-tüdő”. Ficsor kifejtette, hogy a “popcorn tüdő” elnevezés onnan ered, hogy évtizedekkel ezelőtt a pattogatott kukoricát gyártó üzemek vajas ízesítéshez ezt a diacetilt használták, ami viszont a gyár több munkásánál okozott ilyen betegséget.
Ficsor ezután hozzátette, hogy mindez csupán egy tévhit, egy rémhír, és hogy soha senki nem kapott és nem is fog elkapni ilyen kórt, mivel ahhoz ipari mennyiségben kellene belélegezni a vajaromát, az e-cigik ízesítőiben viszont az csak ezrednyi mennyiségben van benne, és nem is mindegyikben. Ezzel szemben – folytatta Ficsor – diacetil a közönséges cigikben sokkal nagyobb dózisban van.
Dr. Varga Ágnes, a Lánc utcai rendelőintézet tüdőgyógyász főorvosa lapunknak elmondta, hogy annak ellenére, hogy sok kutatásról és tesztről hallani az e-cigi káros- vagy épp kevésbé káros hatásairól, megbízható, klinikailag is hiteles, korrekt, reprezentatív eredményekről a mai napig nem tudni. Az viszont a főorvos szerint kijelenthető, hogy a közönséges cigaretta füstölése során keletkezett igazán káros anyagok – mint például a kátrány – nincsenek meg az e-cigikben. Van bennük – már amelyikben – nikotin, ami viszont, akárcsak a sima cigik, előidézhet szív- és érrendszeri betegségeket.
A nikotin az oka annak is – folytatta –, hogy a dohányosok gyakran nem leszoknak, hanem inkább átszoknak az elektromos változatra. Persze, sokan képesek arra is, hogy később nikotinmentes e-cigi folyadékra álljanak át, de ettől még a leszokáshoz az orvosok nem ajánlják.
De miért nem? A főorvos szerint a probléma az, hogy az e-cigaretta alapvetően friss, új eszköz, aminek sok változata van, de egyiknek sem ismerjük a hosszú távú hatását. Ehhez szükség van még 15-20 évre. Ha az e-cigiseknek „nagy mázlija van”, kiderülhet, hogy tényleg nem alakul ki tőle a tüdőrák – mondta. De ki tudja, hogy nem segíti-e elő más ráktípusok kialakulását? A válasz az, hogy az orvostudományban jelenleg senki. Épp ezért nem is preferálják a pécsi dohányzás-leszoktató programban a használatát.
Dr. Varga Ágnes végezetül kérdésünkre elmondta, hogy még semmilyen formában nem látott „popcorn-tüdős” beteget, valamint, hogy az e-cigire átállt dohányosok – beszámolójuk szerint – kevesebbet köhögnek. Ez azonban még nem jelent semmit, hangsúlyozta a főorvos.