Az Esélyegyenlőség és integráció kiemelt projekt keretében 72 ezer halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és 15 ezer pedagógus kapott eddig anyagi támogatást – mondta Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézménye, a Wekerle Sándor Alapkezelő Esélyegyenlőség és integráció II. szakasz című szakmai napján a helyettes államtitkár rámutatott: a tanodaprogramnak 2 milliárd forintos kerete van, és az erre vonatkozó egyes pályázatok felső határát 30 millió forintra emelték.
Langerné Victor Katalin utalt arra: szeretnék, hogy minden korosztálynak tudjanak segítséget adni, ennek jegyében indították el a roma szakkollégiumi programot is. A kormányzat nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiájában három évre hatvan intézkedést terveznek – emelte ki.
Közölte: a stratégia öt fő területe a gyermekjólét, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás, alapelvei között pedig az is szerepel, hogy a munkaerőpiacon inaktív emberek ismét aktívak legyenek. A hátrányos helyzetű diákok közül sokan nem szereznek semmiféle végzettséget, hogy ez ne így legyen, a második esély elnevezésű iskolákban alternatív módon tanítják őket – említette meg.
Szakál Ferenc Pál, az Emmi közoktatási fejlesztési főosztályának vezetője rámutatott: a kötelező óvodába járást 2014-től azért is szándékozik a kormányzat bevezetni, hogy a gyerekek hátrányos helyzetét mihamarabb csökkentsék. Az iskolai körzeteket pedig úgy kell kialakítani, hogy a hátrányos helyzetűek lehetőség szerint hasonló arányban szerepeljenek bennük. Az egésznapos iskola is lehetőséget ad arra, hogy a hátrányos helyzetű diákok körülményei javuljanak – tette hozzá.
Dukai Miklós, a Wekerle Sándor Alapkezelő főigazgatói irodavezetője köszöntőjében elmondta: céljuk, hogy minél több nyomorúságban élő gyermek boldog felnőtté váljon, „ezért egyre többet és többet kell tenni”. Hangsúlyozta, az oktatás adja meg a hátrányos helyzetű gyerekeknek a felemelkedés lehetőségét, de ennek során figyelembe kell venni a gyerekek sajátos körülményeit. Kitért arra, a kormány célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Mint mondta, a szegényég nem csupán romaügy, hanem össztársadalmi probléma, az alapkezelő pedig arra törekszik, hogy a társadalmi integrációra szánt anyagi forrásokat hatékonyan és átláthatóan használják fel.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 3.3.1. Esélyegyenlőség és integráció kiemelt projektjének célja, hogy fejlessze a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma és gyermekvédelmi gondoskodásban élő tanulók oktatási körülményeit, csökkentse az iskolai szegregáció mértékét, növelje a hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatási arányát, segítse az iskolarendszerből lemorzsolódott hátrányos helyzetű fiatalokat a középfokú végzettség és az érettségi megszerzésében, valamint javítsa a minőségi oktatáshoz való hozzáférésük esélyeit.
