A pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjának apja ellenezte, de nem tiltotta meg, hogy G. Ákos fegyvert tartson és lövészklubba járjon. A férfi a Baranya Megyei Bíróságon folyó per pénteki tárgyalási napján azt mondta: tudott fia pszichiátriai kezeléséről, de nem tűnt fel neki, hogy a fiú zaklatott lett volna.
G. Ákos korábban, amikor édesapja nemtetszését fejezte ki fegyvertartása és lövészklubba járása miatt, úgy fogalmazott: „Hülyének nézel? Ha valakit lelövök, börtönbe kerülök!” Az édesapa helyeslően bólintott, amikor korábbi vallomásának ezen részletét a bíró felolvasta a pénteki tárgyaláson.
A tanúként beidézett, tengerészként dolgozó férfi azt mondta: nem szereti a fegyvereket, katonai szolgálata alatt ugyanis egyik társa lelőtte magát. Mire azonban egyik külföldi szolgálatából hazajött, a korábban még focizó és karatéra járó fiának már engedéllyel tartott éles lőfegyvere volt és fia lövészetre is járt. Bár ő ezt ellenezte, végül is nem tiltotta meg neki.
Az ügyészség G. Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja a tavaly decemberben kezdődött büntetőperben. A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem (PTE) biofizikai intézetében pisztollyal megölte egyik csoporttársát, három embert pedig súlyosan megsebesített.
A vádlott édesapja pénteken felidézte, hogy G. Ákos jó magatartású és jó tanuló gyerek volt. Kerülte a diszkókat, az alkoholt és a drogokat. Közölte, hogy mivel ő általában az év kétharmad részében külföldön tartózkodott, a fia inkább az édesanyjával volt bizalmasabb viszonyban.
A tanú elmondta: tudott fia pszichiátriai kezeléséről, de nem tűnt fel neki, hogy a fiú zaklatott lenne. G. Ákos neki nem beszélt arról, hogy gondjai lennének az egyetemen, sőt inkább azt hallotta tőle, hogy szeret oda járni. A bűncselekmény napján felajánlotta fiának, hogy elviszi autóval az egyetemre, de ő azt mondta, inkább motorral megy. Aznap délután cipőt akart venni neki, de Ákos közölte, nem ér rá. Fián akkor sem látta jelét idegességnek, feszültségnek.
A férfi szólt arról is, hogy a lövöldözésről kora délután, a lakásukon házkutatást tartó rendőröktől értesült, s nem akarta elhinni, hogy Ákos ilyet követett el.
A pénteki tárgyalás egy másik tanúja a négyszáz ágyas klinika hetedik emeleti laborjának munkatársa volt, akitől G. Ákos nem sokkal a bűntett után telefonáláshoz kért segítséget. A tanú szerint a fiatalember ideges volt, mindenképpen telefonálni akart, ehhez ő kódot adott neki. A beszélgetését nem hallgatta ki, csak arra lett figyelmes, amikor G. Ákos azt mondta, szeretné feladni magát.
A fiatalember még megkérdezte tőle, hányadik emeleten van, ezt bemondta a telefonba, majd a kagylót letette, elköszönt, az emeleti teraszra ment, és ott várta a rendőröket.
