Nem akármilyen kitüntetésben részesült a Csorba Győző Könyvtár: a magyar kultúra napján átvehették a Minősített Könyvtári címet. Egy hosszú, többéves folyamat koronája ez, amivel nem csak a könyvtár által nyújtott szolgáltatásokat, az itt dolgozók erőfeszítéseit is honorálják. Miszler Tamással, a Csorba Győző Könyvtár igazgatójával beszélgettünk a kitüntetés kapcsán róla, az intézmény eredményeiről és a papír alapú irodalom vélt-valós válságáról.
– Hol dolgozott, mielőtt a Csorba Győző Könyvtár élére került?
– 2003-tól kezdtem dolgozni a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában még diákként, majd 2012-ben kerültem a BTK-TTK könyvtárba, ahol egy évre rá átvettem a vezetést. Ide, a Csorba Győző Könyvtárba 2015-ben érkeztem meg, és azóta irányítom az intézményt.
– Öt éve igazgató. Milyen változásokon ment keresztül a könyvtár, mit tart a legnagyobb eredménynek?
– Egyértelműen a legnagyobb büszkeségünk jelenleg a napokban átvett Minősített Könyvtári Cím elérése. A 2015-ben írt vezetői pályázatom egyik lényeges pontja volt, hogy a Csorba Győző Könyvtár megszerezze ezt a címet, jól működő minőségirányítási rendszert alakítson ki. A minőségkultúra jelen volt az intézményben már korábban is, de a tudatos felkészülés 2016 tavaszától indult el. A rendszer lényege, hogy világos küldetés és stratégia mentén a könyvtárban zajló folyamatokat tudatosan szabályozzuk, továbbá, hogy a felhasználói igények mentén alakítsuk ki a szolgáltatásainkat. Pár példa: fontos szempont a partnerközpontúság kialakítása, az intézmény partnerkapcsolati rendszerének tudatos fejlesztése, a könyvtár használóinak és a munkatársak elégedettségének mérése, kommunikációs stratégia kialakítása. Kiemelendő, hogy szinte minden munkatársunk részt vett a felkészülésben.
– Konkrétumokat tud mondani?
– Amikor idekerültem, az intézménynek volt egy újonnan fejlesztett hangoskönyvterminálja, amin még sokat kellett dolgozni, hogy a használók megelégedettségére szolgáljon. Ezt szisztematikus munkával a kollégáim hathatós közreműködésével és a fejlesztő céggel történő aktív kapcsolat segítségével sikerült megoldanunk. Kollégáim több konferencián be is mutatták a rendszer működését, amelynek lényege, hogy az érdeklődők egy érintőképernyős rendszer segítségével belehallgathatnak a könyvtárban lévő hangoskönyvekbe, így ízelítőt kapnak róluk, segíti őket a döntésükben. Ma már olyannyira jól működik, hogy a helyi rendszer példaértékűnek számít, más könyvtárak is át szeretnék venni. A könyvtárhoz tartozó honlapok megújultak, letisztultabb, modernebb arculatot kaptak. Létrehoztunk egy olyan adatbázist digitális tartalmakkal, ahová a felhasználók is fel tudnak tölteni tartalmakat – mindenféle típusú dokumentumot. Ez az országban egyedülálló, hiszen a könyvtár, jelen esetben az adatbázis használóit aktivitásra ösztönzi abban, hogy megőrizzék digitális formában a város és a megye múltját. A 2019-es évben EFOP-pályázatnak köszönhetően megújult a Várkonyi Fiókkönyvtárunkban a Pinokkió Gyermekkönyvtár, és a Belvárosi Fiókkönyvtárunkban kialakítottunk a Belvárosi Ifjúsági Tanuló Teret.
Nem szabad elfelejteni, hogy 2016-tól csatlakozott a Csorba Győző Könyvtárhoz a Minerva Fiókkönyvtár a Pécsi Kulturális Központban, 2017 szeptemberétől pedig az Apáczai Csere János Fiókkönyvtár is az intézmény részévé vált.
Pécsen a nyugati városrészek jól el vannak látva könyvtárakkal – Várkonyi Nándor Fiókkönyvtár és Pinokkió Gyermekkönyvtár, az előbb említett Minerva Fiókkönyvtár és az Apáczai Csere János Fiókkönyvtár, a Csipkefa Gyermekkönyvtár, a Kertvárosi Fiókkönyvtár.
A Tudásközponttól keletre viszont egyetlen fiókkönyvtár sincs. Ezért létesítettük debreceni mintára könyvtárpontokat. A távolabb eső városrészekben (Pécsbánya, Vasas, Somogy) a helyi civil szervezetekkel együttműködve alakítottunk ki könyvtárpontokat, ahol mi biztosítjuk a dokumentumokat, ők pedig a helyszínt, a munkaerőt. A Csorba Győző Könyvtár a könyvtárszakmai munkában segíti a helyi egyesületet. A rendszer nagyon hasonlatos a kistelepülési könyvtárellátásra. Fontos megjegyezni, hogy Baranya megyében a Csorba Győző Könyvtár 286 településsel kötött megállapodást könyvtári feladatellátásra. A kistelepülési ellátásban is egyedülállóak vagyunk a két könyvtárbuszunkkal Magyarországon. Széles körű nemzetközi kapcsolatrendszert alakítottunk ki eme, nem hétköznapi mobil könyvtári szolgáltatások terén, a baranyai könyvtárbuszos szolgáltatások nemzetközi szinten is figyelemreméltók. Számos újítás történt még, a könyvtár munkatársai igen kreatívak és elkötelezettek a napi munkájuk során.
– Beszéljünk a digitalizációról. Tényleg egyre nagyobb teret hódítanak az elektronikus dokumentumok?
– Egyértelműen növekszik az érdeklődés a digitális tartalmak iránt, ugyanakkor fontos tudni, hogy a kínálat is folyamatosan bővül. A papír alapú dokumentumok iránti kereslet nyilván csökkent az elmúlt években. Szerintem nem igaz, hogy az emberek kevesebbet olvasnának, csak másképpen teszik ezt, köszönhetően a technológiák fejlődésének. Ma már a könyvtárak közösségi térként is funkcionálnak, nem csak afféle könyvraktárak – ide sok nyugdíjas is jár, akik napjuk nagy részét itt tölthetik, informálódva, művelődve, egymással beszélgetve. De ugyanez igaz az egyetemistákra is. A gyerekek és szüleik is tartalmas olvasnivalót találnak nálunk, de igyekszünk évente több száz színes programmal is becsalogatni a pécsi és baranyai lakosságot.
– Sokan emlegetik a „Guttenberg-galaxis” végét, a könyvnyomtatás halálát.
– Úgy vélem a két forma – papír alapú és elektronikus – párhuzamosan fog élni továbbra is egymás mellett, ugyanakkor az USA-ban például bizonyos statisztikák szerint megállt az e-könyvek felfelé ívelő eladási mutatója.
A könyvekkel szemben a digitális tartalmakkal a legnagyobb probléma az, hogy az idő múlásával felvetődik a kérdés: hogyan lehet a fájlokat konvertálni? Lesznek-e elérhető szoftverek 20-30 év múlva a mai formátumokhoz? Például ma már egy floppy-lemez történelemnek számít, a múlt egy darabja. A nyolcvanas évektől egyre több helyi tévé jelent meg, a felvételeket mágnesszalagokra rögzítették. Ha nem digitalizáljuk, már nem tudjuk mivel lejátszani, nem tudjuk mivel átmásolni őket. Ezzel napi szinten szembesülünk a Helyismereti Osztályon. A technológiák fejlődésével, folyamatos alakulásával ez nem is lesz másképp.
A könyvekkel erről a problémakörről nem beszélhetünk, és nem is fog változni. Ráadásul esztétikai értékük is van, jól mutatnak a lakásban, fizikailag is megfoghatók, az új könyvek illata pedig mindenkit lenyűgöz.
– Mit csinál egy könyvtárigazgató a szabadidejében?
– Szabadidőmben szeretek túrázni és kerékpározni, sajnos utóbbira már nem igazán maradt időm. Ha könyvekről beszélünk, akkor a norvég kortárs irodalmat kedvelem, kedvenceim közé tartoznak például Erlend Loe, Tore Renberg regényei, továbbá a történettudomány és a közgazdaságtudomány területén megjelenő könyvek érdekelnek legfőképpen.
