Divatos manapság a tavaszi méregtelenítés fogalma, melyet azonban mindenki máshogy értelmez és hajt végre. Holott egyáltalán nem mindegy, milyen módon állunk neki a kúrának, ha tényleges eredményt szeretnénk elérni. Lássuk, hogyan szabadulhatunk meg legjobban a szervezetünkben felhalmozódott káros anyagoktól.
A böjtnek régi hagyományai vannak, részben vallási okokból, részben pedig az egészség megőrzése érdekében koplaltak az emberek, a húsvét előtti nagyböjtöt például már a 4. század óta tartják a keresztények. Ez a fajta betegségmegelőző méregtelenítés a testnek és a léleknek is jót tehet, de mindenképpen ellenőrzött keretek között érdemes belevágni, orvos véleményét is kikérve.
Mire jó a böjtölés?
– Ma rengeteg méreganyagot – például színezéket, állományjavítót, tartósítószert – tartalmazó táplálékot fogyasztunk, ezeket a mérgeket pedig nem győzik a méregtelenítő szerveink folyamatosan kiüríteni. Akár évtizedekig is gyűlhetnek nap mint nap kis mennyiségben a méreganyagok, tüneteket nem okozva a sejtek közötti alapállományban, ahol lerakódnak és előbb-utóbb gátolni kezdik a funkciókat – mondta el lapunknak dr. Forrai Márta, pécsi címzetes főorvos, háziorvos és természetgyógyász hozzátéve, hogy ez nem összetévesztendő a klinikai mérgezéssel, ami halállal járhat, hanem egy hosszú idő alatt kialakuló probléma.
Böjt alatt a sejtek ritkábban osztódnak, és igyekeznek a meglévőeket jobb működésre késztetni, ezáltal növelve energiaközpontjainak hatékonyságát. Ezért fontos egyébként az is, hogy böjt alatt lé formájában kapja a szervezetünk a táplálékot, hiszen így nem kell az emésztésre energiát „pazarolnia”.
Ezen kívül valami más, varázslatos dolog is történik: az autofágia. Ilyenkor a szervezet szétnéz, hogy hol vannak rossz, öreg, nem működő sejtek, hibás fehérjék, esetleg vírusok, gombák, idegen testek, amiket elfogyaszthat, hogy új fehérjéket építsen belőlük. Tulajdonképpen egy nagytakarítási, újrafelhasználási és fiatalító mechanizmus, ami mindenki számára elérhető. Yoshinori Ohsumi japán sejtbiológus 2016-ban kapott ennek a felfedezéséért Nobel-díjat.
Mi a helyes módja a méregtelenítésnek?
A szakember azt mondta, hogy mielőtt valakinek böjtölést javasol, előtte több orvosi vizsgálatot is elvégez. A méregtelenítések között vannak olyanok – például a vízböjt és teaböjt –, melyek során kizárólag víz és gyógyteák fogyaszthatóak és ezért csak is kórházi körülmények között szabad végigcsinálni. A léböjthöz (zöldségekből és gyümölcsökből készített turmixok ivása) és nyákböjthöz (különféle gabonákból főzött nyákok fogyasztása) viszont nem szükséges kórházban maradni, elég szakemberrel konzultálni róla.
Van azonban olyan is, ami kevésbé drasztikus: a mostanában egyre divatosabb időszakos böjtölés lényege, hogy legalább heti két napon 16 órán keresztül egyáltalán nem eszünk semmit, csak iszunk (ebbe az alvással töltött idő is beleszámít). Ez alatt pihenni tud a szervezet és minden energiáját a méregtelenítésre fordítja. Ha belegondolunk, ehhez nincs is szükség olyan nagy önmegtartóztatásra, hiszen a megadott idő jelentős részét alvással töltjük.
– Az, hogy valakinek milyen formában kellene böjtölni, sok mindentől függ. Például attól, hogy van-e valamilyen már kialakult betegsége, hogy szokott-e korábban is böjtölni vagy először próbálja. Nagyon látványos eredményeket lehet elérni, megszűnhet a fáradékonyság, javulhat a közérzet, a gyulladások enyhülhetnek vagy megszűnhetnek, mélyebb és pihentetőbb lehet az alvás, sőt még a laboreredményekben is lehet pozitív változás. Első alkalommal egyszerre csak maximum 3-4 napig javasolt a böjtölés, rutinosabbaknál akár több hétig is. Délben és este szabad egy-egy adagot magunkhoz venni a zöldség-, vagy gyümölcsturmixból és mellette csak vizet vagy cukrozatlan teát fogyasztani – mondta Forrai Márta, akinek öt hét volt a böjtölési rekordja.
Van olyan módja is a böjtnek, mikor lehet bizonyos mennyiségű szilárd táplálékot is fogyasztani a levek mellett, de ezt inkább intenzív diétának lehet nevezni a szakember szerint.
Kiegészítésképpen a léböjtkúra mellett lehet alkalmazni módszereket, melyekkel a bélrendszeren kívül a többi kiválasztószervet is működésbe hozzuk. Légzőkúrákkal a tüdőt, ledörzsölőmódszerekkel pedig a bőrt stimulálják.
Hangsúlyozta, a böjtöltetést csakis képzett, böjtkúrában jártas, egyetemi végzettséggel rendelkező orvos végezhetné szigorú kontroll mellett, nem szabad mindent elhinni az internetes oldalaknak és a magukat szakembernek nevező kuruzslóknak sem.
[su_note note_color=”#4ad961″]Dr. Forrai Márta május végén természetgyógyász tanítványával néhány napos böjtkúratábort szervez, ahol még többet tudhatnak meg a résztvevők a témáról. Érdeklődni a [email protected] e-mail-címen lehet. [/su_note]
