Idén kereken 70 éve, hogy szörnyű tragédia történt: a Mecseknek ütközött egy Pécsre tartó repülőgép. Az eseményről akkor alig számolt be a sajtó, nem véletlen, hogy a katasztrófa így számos találgatásra adott okot. Meglepő, de a zuhanásnak volt egy túlélője: egy utaskísérő, aki egyébként az államvédelmi hatóság embere volt.
A második világháború előtt, majd utána is népszerű volt a belföldi légiközlekedés, a Pécs-Budapest járatok rendre „telt házzal” működtek, ez akkoriban mondjuk gépenként 20 utast jelentett. 1949. november 14-én azonban mindössze egyetlen utas váltott jegyet a budaörsi reptérről induló pécsi járatra – aki lemaradt, valószínűleg áldhatta a sorsát, ugyanis a repülő sohasem szállt le a pécsi reptéren.
Ekkor történt meg ugyanis a II. világháború utáni első hazai repülőbaleset: a HA-LIK lajstromjelű Li-2-es gép a Mecsekbe csapódott és kigyulladt. Mint kiderült, elég rosszak voltak az időjárási körülmények, köd, felhős égbolt nehezítette a repülést.
Ráadásul a kommunikáció sem volt a legjobb, mint a szakértői tanulmányok írják, a földi rádiós tévesen értelmezhetett egy jelzést, ami szintén hozzájárulhatott a tragédiához, ugyanakkor hibázhatott a személyzet és a repülőtér is. Mindenesetre megtörtént a katasztrófa: Kővágószőlős közelében a gép orral a hegynek ütközött. (Akkoriban a repülőtér nem Pécs-Pogányban, hanem a mai Uránváros területén volt).
A becsapódás ereje akkora volt, hogy a faluban is hallották a hatalmas dörejt, a motor kiszakadt a gépből, a törzs pedig kettétört. Többen azonnal a robaj hangja irányába rohantak a faluból, majd az égett szag is nyomra vezette őket a ködben, mivel a becsapódástól a gép ki is gyulladt.
Szinte a csodával határos, de egy túlélőt találtak: az ávós utaskísérő a gép hátuljában ült, így ő – súlyos sérülésekkel, de – túlélte az orral történő becsapódást. Az egyébként szintén egy pécsi esetnek köszönhető, hogy az Államvédelmi Hatóság is küldött már biztonsági utaskísérőt a gépekre: korábban írtunk róla, filmre kívánkozó repülőgép-eltérítés is történt a Pécs-Budapest járaton.
A katasztrófában hatan veszítették életüket, a személyzet és az egyetlen utas is meghalt. A korra jól jellemző, hogy a sajtó hallgatni volt kénytelen a tragédiáról. Míg ma alighanem minden lap címlapján lenne a hegynek ütközött repülő ügye, a Dunántúli Napló két nappal később egy hatsoros (!) hírben számolt be az esetről, a 2. oldal legalján, míg az újság egyik vezető híre az volt, hogy 15 tagú szovjet építőipari küldöttség érkezik az országba…
Ezzel ugyanakkor azt nem érhették el, hogy a polgárok nem beszéltek az esetről, sőt vadabbnál vadabb pletykák is szárnyra keltek: arról is pusmogtak az emberek, hogy a Mecsek uránérce zavarta meg a rádiójelet. A hivatalos hírek számára viszont kellemetlen volt az ügy, már csak azért is, mert a Maszovlet, Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. gépe volt a lezuhant járat, azaz egy ilyen balesetnek abban a korban politikai jelentősége is volt. A HA-LIK lajstromú gép egyébként 1948-ban érkezett Magyarországra, abban az évben csaknem másfélszáz leszállást teljesített.
A baleset emlékére Uránvárosban, a repülőtér egykori helyszínén 1996-ban emléktáblát is elhelyeztek.
Felhasznált források: li-2.hu, Szűcs József: Légi balesetek, földi bajok, iho.hu
Fotók: Régi Pécs Facebook, Janus Pannonius Múzeum, Li-2.hu
