Új szakaszába lépett a pécsi zöldfelületek szisztematikus nyilvántartásba vételének projektje – azaz a zöldfelületi kataszter –, amelynek köszönhetően tervezhetőbbé válik a város zöldterületeinek frissítése, megóvása és gondozása: lezajlott a felméréshez szükséges speciális térinformatikai rendszer megismerését célzó oktatás.
Mint ismert, a 2019-ben indult HungAIRy Life integrált projekt fő célja a város levegőminőségének javítása, amit Pécsen ráadásul egy igencsak érdekes megoldás is segít. Az úgynevezett zöldfelületi kataszternek köszönhetően az önkormányzat innovatív, 21. századi módon tesz a városi zöldkörnyezet megóvásáért, frissítéséért és fenntartásáért, közvetve pedig a levegőminőség szinten tartásáért és javításáért.
Ahogy azt korábban megírtuk, a kataszter-projekt keretében egy térinformatikai rendszer alkalmazásával felmérik, számszerűsítik, minőségileg értékelik, besorolják és digitalizálják a város zöldterületeit és zöldfelületeit: a gyepes, virágágyásos felületek mellett pontszerűen azonosítják az egyes bokrokat, fákat is, valamint azok korát, állapotukat, esetleges betegségeiket.
Ebből kifolyólag látni fogják, hogy például mikor van szükség egyes növények cseréjére, növényvédelmi beavatkozások elvégzésére,
ami azt jelenti, hogy a kataszter segíteni fogja a város zöldfelületének a megtartását, ápolását és fejlesztését.
Ez azonban nem minden. Az említett térinformatikai rendszer működését és használatát bemutató augusztus 2-ai oktatáson Róka Róbert, az önkormányzat környezetvédelmi referense lapunknak elmondta, hogy a zöldfelületi nyilvántartásnak van egy másik, szintén fontos célja is: a felmérés során beazonosított faegyedekhez hozzárendelik ugyanis többek között azok gyökérzóna-méretét is, amelyeket össze lehet hasonlítani például a város közműtérképével. Ez azt jelenti – folytatta –, hogy össze tudják vetni a közművezetékek helyét és irányát azzal, hogy mekkora gyökérzetű fák vannak a közvetlen közelükben. Látni fogják tehát, ha egy fa a vezetékek útjában áll, így pedig könnyen ki is kerülhetik azt különböző fejlesztési beruházások és közmű-munkák során.
Azon túl, hogy így egyszerűbben, tervezhetőbben tudják megvédeni a fákat, a rendszer egy további hasznos funkciót is betölt: azt is látják így, hogy melyek azok a potenciális faültetési helyek a városban, amelyek a közművezetékek „kötelező védőtávolságán” kívül esnek.
Mindezt a több órán át tartó képzés kezdetén, a 48-as téren szemléltette a speciális mérőeszközzel a Biokom munkatársainak Miszori Krisztián oktató, aki később annak a szoftvernek a használatát is ismertette, amellyel a Biokom a begyűjthető adatállományt kezelni fogja.
Róka Róbert felidézte, hogy a projekt 3 kétéves szakaszra bontott megvalósítási fázisa tavaly január elsején indult és 2026-ig tart. Ebben a fázisban a városi növényzetet 4 ütemben mérik fel: az első ütemben a nyugati és uránvárosi területeket fedik le, ez augusztus végére el is készül. A második ütembena déli területeket (Kertvárost is), a harmadikban a belvárost, a negyedikben pedig a keleti városrész zöldterületeit mérik fel (ennek a határideje 2023 decembere). Kiemelte, hogy a felmérésbe azok a területek kerülnek, amelyeket a Biokom aktívan kezel és felügyel (összesen 27 városi zöldfelületet mérnek fel), hiszen a katasztert főként a városüzemeltetési cég fogja használni.
Nagy Ervin, a város főkertésze ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy az adatok digitalizálásának, adatbázisba rendezésének köszönhetően a Biokom könnyebben tud majd tervezni a zöldterületeket érintő munkafolyamatokkal és azok ütemezésével, a könnyebb tervezés és ütemezés pedig előre láthatóan csökkenteni fogja a Biokom üzemeltetési költségeit is.
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.
