Az újrahasznosítás lényege, hogy az egyes termékek körforgásban maradjanak, azaz ne váljanak hulladékká, és ne kelljen újra és újra előállítani őket. Többek között erre hívja fel a figyelmet az újrahasznosítás világnapja.
Ugyan több forrás szerint Texasban már 1994-ben felvetődött, hogy szükség van egy napra, amikor az újrahasznosítás jelentőségére hívjuk fel a figyelmet, március 18-át csak több mint 10 évvel később, 2005-ben nyilvánította világnappá az UNESCO. A cél ezzel annak hangsúlyozása volt, hogy a környezetvédelem érdekében közös megoldásokat kereshetünk az újrahasznosíthatóságra.
Miért fontos az újrahasznosítás?
Röviden: az újrahasznosítással a természeti erőforrások megőrzését segíthetjük elő. Nem kell tehát új tárgyakat vásárolnunk, hiszen az újrahasznosított anyagok újra alapanyagként funkcionálhatnak. Ezt pedig otthon is könnyen láthatjuk és tapasztalhatjuk, már ha vesszük hozzá a kellő erőfeszítést.
Amit ugyanis otthon nem dobunk ki, hanem megőrzünk, az némi „átalakítással” új funkciót kaphat.
Ezzel pedig csökkentjük az energiafelhasználást is, mivel az újrahasznosítással létrehozott használati tárgyakat jellemzően kevesebb energia befektetésével lehet előállítani. Arról nem is beszélve, hogy így csökkenhet a levegő, valamint a vizek, földek szennyezése is.
Az újrahasznosítás lényege, hogy az egyes termékek körforgásban maradjanak, azaz ne váljanak hulladékká, és ne kelljen újra és újra előállítani őket. Mivel nem tűnik egyszerűnek, ezért sokan nehezen állnak neki: az újrahasznosításhoz éles szemre, némi ügyességre és sok kreativitásra van szükség.
Ha azonban mindez megvan, akkor többek között nem kerül a használt függöny a szemétbe, helyette kis zsákok készülhetnek belőle, amikbe mehet például alma, vagy péksütemény. Egy kinyúlt pólóból is szuper bevásárlótáskát lehet varrni. Az üres boros, üdítős vagy befőttes üvegek egy-egy köteg fényfüzérrel csodás terasz- és ablakdíszekké változtathatók, de akár festett vázákat is csinálhatunk belőlük. Érdemes ilyen és ehhez hasonló ötletekért átlapozni a Pinterestet is.
Így is lehet
Most pedig nézzünk néhány általános tippet az újrahasznosítással kapcsolatban:
- Ha nem szeretnénk újrahasznosítani, akkor sem kell kidobni az újrahasznosítható dolgokat: keressük olyan szervezeteket, iskolákat, művészeket, alkotókat, akik örömmel fogadják azokat az alapanyagokat, amiket aztán újragondolhatnak.
- Keressünk olyan nonprofit szervezeteket, ahol vállalják régi, selejtes háztartási gépeink javítását, majd pedig azokat rászorulóknak tovább is ajándékozzák.
- Keressünk olyan szervezeteket, boltokat, szállókat, ahol átveszik azokat a tárgyainkat – például az elhasznált ruháinkat –, amikre nincs már szükségünk.
- Felejtsük el a műanyag evőeszközöket, tányérokat és poharakat, próbáljuk ki helyettük a környezetbarátabb megoldásokat, például a biológiailag lebomló papírból készült dolgokat, és ha tudunk, használjunk saját hordozható poharakat a reggeli elviteles kávénkhoz.
Az újrahasznosítás egyik leghatékonyabb formája
Ahogy arról a PécsMa.hu oldalon és a Pécsi Hírekben is írtunk, az idén már kötelezővé vált komposztálás az újrahasznosítás egyik leghatékonyabb formája, amit kültéren és beltéren is meg lehet oldani. A háztartásunkban keletkező szerves hulladékkal nem igazán történhet jobb dolog a komposztálásnál, amelynek megannyi előnyét a következőkben a HungAIRy Life integrált projekt keretén belül ismertetjük.
A háztartási szemét közel egyharmada komposztálásra alkalmas szerves anyag, amelyet természetes módon hasznosíthatunk újra, csökkentve így többek között a légszennyezést.
A komposztálás megannyi pozitív hatása között említhető, hogy így az általunk termelt szerves-hulladék mennyisége is csökken (nem kerül az amúgy is túlterhelt szeméttelepekre, nem égetik el), több szerves hulladék jut vissza a természetes körforgásba, a folyamat közben pedig szén-dioxid, ásványi anyagok és értékes humusz keletkezik, kedvezve növényeinknek és a földben élő állatoknak. Fontos további érv a komposztálás mellett, hogy kevesebbet költünk így hulladékkezelési díjra.
Mi is a komposztálás?
A komposztálás biológiai lebomlás, amelynek során a legfontosabb, hogy megfelelő arányban kerüljön a komposztálónkba nitrogénben és szénben gazdag szerves hulladék. Ha nincs szén és nitrogén, a lebomlásért felelős mikroorganizmusok nem fogják tudni elvégezni a munkát és humusz helyett egy kupacnyi rothadó, bűzlő hulladékot kapunk. Az aranyszabály az ideális komposzthoz: 75 százalék zöldhulladékhoz (zöldség, gyümölcs, fű) adjunk 25 százalék barnahulladékot (gallyak, forgács, mulcs). A legjobb, ha a komposztládát félárnyékos helyre tesszük, hogy ne érje közvetlenül sok nap, de ne mossa el az eső sem. Ha jól csináljuk, azt érezni fogjuk: a sikeres komposztálás során hő keletkezik, amit tenyerünkkel ellenőrizhetünk is.
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.
