Az Apáca utca sokak számára nem jelent többet egy egyszerű pécsi utcánál, pedig ezen a rövidke sétányon található épületek szinte mindegyike rejteget valami érdekességet a város múltjából. Szerencsére Pécsett sok az ilyen hely.
Az Apáca utcát minden pécsi jól ismeri, hisz gyakran sétálunk keresztül rajta, ha a Sétatérre, a Szent István térre, vagy a Széchenyi térre igyekszünk. Tökéletes, hangulatos kis átjáróutca a város közepén, melyről viszont sokan nem tudják, hogy milyen érdekes és értékes épületeket rejt.
Apáca utca 1.
Az utca elején állt a Sipőcz-ház, mely 1897-ben épült Sipőcz István gyógyszerész megbízásából. Az impozáns neobarokk lakóház sarkában kapott helyet Sipőcz gyógyszertára, melyet mindenki Szerecsen patikaként ismert – és ismer a mai napig. A mára patika-múzeummá nemesült üzlet bejárata fölött álló szerecsen-szobor is ezt erősíti. Azt azonban sokan nem tudják, hogy ez a név egy főhajtás Pécs első, 1697-ben épült patikája felé, melynek ugyanez volt a neve.
Apáca utca 3.
A romantikus stílusú műemléképület 1865-ben épült, mely a Sipőcz-patika konkurenseié, a Hölbling családé volt. Úgy tűnik tehát, hogy akárcsak manapság, régen is egymás nyakában lihegtek a gyógyszerészek.
Apáca utca 4.
A 18. század végén épült copf stílusú műemlékház 1907-ben került a ciszterci rend kezébe, akik a lakóházat iskolává alakították. Ebben az épületben működött a Julián Egyesület, azaz a Juliáneum, melyben az országon egyedülálló módon szerveződtek internátusba a boszniai, szlavóniai, és erdélyi magyar tanítók. A Juliáneum feloszlása után itt működött a városi zeneiskola is, mely az államosítás után megszűnt, az épület pedig azóta lakóház.
Apáca utca 6.
Itt állt a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár szecessziós-barokkos székháza. Azt pedig, hogy a pénz nem boldogít, mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a volt Osztrák-Magyar Bank épülete római kori temetőre épült.
Apáca utca 8.
Ezt a 18. század végén épült házat az itt élő Pollák János pécsi kanonok 1879-ben hagyományozta a városra. A copf stílusú épületben 1880-tól működött a Baranya megyei építészeti hivatal, később pedig a város arculatát megtervező Pilch Andor építészmesteré lett, akinek özvegye a Mérnöki Kamarának adományozta, de csak azzal a feltétellel, ha annak jövedelmét árvák és özvegyek megsegítésére fordítják. Van még tovább is, ugyanis 1943-tól itt indult a városi közművelődési könyvtár, ami megelőlegezte az 1952-től 2010-ig itt működő Csorba Győző könyvtárat, melynek udvarában egyébként – micsoda meglepetés – ókeresztény sírokat is találtak.
Apáca utca 11.
Az itt álló épületet 1903-ban bontották le. Egy pécsi kocsmáros vette meg, hogy helyén vendéglőt nyisson. A lebontott ház a homlokzatán lévő „Isten szemét” ábrázoló festmény miatt volt nevezetes, amiért rajta ragadt az „Isten szeme ház” név. Érdekes, hogy az engedélyezett építési terv helyett Pilchner Andor a szokásos lakóépület helyett szecessziós házat húzott fel, melynek homlokzatán ott díszelgett Isten, és az ő szeme. Hogy Pilchner miért gondolta meg magát, máig rejtély.
Apáca utca 23.
Az itt épült zárda alapkövét 1847-ben rakták le és 1851-re már el is készült. A közelében lévő teret ekkor még nem Sétatérként ismerték, csupán egy gabonapiac volt. Az épületegyüttes részeként a Miasszonyunk zárdatemplom 1854-re készült el.A zárda a rend betiltása után az Állami Leányiskola kollégiuma lett, majd a rendszerváltás után visszakerült a rendhez, és csak 2007-re jutott a ciszterciek kezébe, azóta pedig Ciszterci Nevelési Központ néven ismeri a város.
