Hazánk a műfészkeket, költőládákat a világ országai között elsőként kezdte el széles körben alkalmazni, fejleszteni, köszönhetően az 1905-ben, a baranyai Kárászon megalakult Első Magyar Fészekodúgyárnak. Elmondjuk, most milyen lehetőségek vannak arra, ha az itthon költő baglyokat segítenénk.
Az Európában költő tizenhárom bagolyfajból tíz Magyarországon is megtalálható, és közülük öt faj lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Jelenlétük azért fontos a településeken, mert biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is sok problémát okozó kis rágcsálókat, amiket ők és fiókáik előszeretettel fogyasztanak el.
Mint írja az MME felhívásában, megtelepedésük egyik legfőbb akadályát azonban gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti. A baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni (!), költésükhöz korhadt üregekre, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra, harkályodúkra, varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire, egyes fajoknak nyitott padlásokra van szüksége.
Hogy pontosan melyik faj milyen otthonra vágyik, összefoglaljuk röviden:
- A veszélyes és agresszív macska- és uráli bagolynak nagy bejárati nyílású költőládákat kell kihelyezni.
- Az erdei fülesbagoly szerencsére nem túl válogatós, szívesen beköltözik például egy fára akasztott masszív kibélelt vesszőkosárba, fémhordóba vagy vércseládába.
- A kuvik a fekvő költőládákat szereti, illetve a szalakótaodúkba is berendezkedik.
- A gyöngybagoly a leginkább emberkövető faj, a hazai állomány szinte kizárólag épületek, ezen belül is a templomok toronysüvegeiben költ.
További részletek, tippek az MME oldalán, illetve korábbi cikkünkben olvashatók.
