A száz éve született erdélyi származású fafaragó népi iparművész, Balásy Gyula alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a dombóvári Helytörténeti Múzeumban.
A január 6-ig látható tárlaton a művész több mint félszáz alkotását mutatják be a dombóvári kultúra napja alkalmából – mondta Kriston Vízi József, a múzeum igazgatója hétfőn az MTI-nek.
A családi és magángyűjteményekből származó művek között jobbára az 1950-60-as években készült szobrok, domborművek, az alkotó jellegzetes, realisztikus zsánerfigurái szerepelnek, de korábban készült faragásokat is kiállítanak. Az Évgyűrűk foglalatában címet viselő tárlat egyik legszebb darabja az 1952-ben faragott Hortobágyi Madonna, amely a Balásy család kitelepítésének éveiben készült, emellett a népművészet mestere címet 1964-ben elnyert művész több egyedi, dedikált alkotását is a közönség elé tárják.
Az Olthévízen született, a második világháborúban repülőmérnökként szolgált Balásy Gyula (1912-1978) 1953-tól haláláig élt és alkotott Dombóváron. Saját bevallása szerint egyéni stílusát gyermekkori erdélyi, falusi emlékeinek hatása alatt alakította ki.
A faragott szobrokat Balogh Ernő (1882-1969) geográfus erdélyi tájakat megörökítő fotói egészítik ki; az 51, a múlt század 20-as, 30-as éveiben készült, nagyméretű fotográfián többek közt Kolozsvár, Brassó környékének és a csíki havasoknak ma már nem látható arculata jelenik meg.
A Tolna megyei városban 2007-től ünneplik november 6-án a dombóvári kultúra napját annak emlékére, hogy 1927-ben e napon állították fel Horvay János – ma Dombóváron látható – Kossuth-szoborcsoportját Budapesten, a Parlament előtti téren.
