A szabályok mit sem érnek, ha nincs egy szervezet, amely megfelelő jogosítványokkal gondoskodik azok betartatásáról. A versenyszabályok felett őrködő, a gazdasági verseny korlátozását vagy torzítását megakadályozni hivatott szervezet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
A Gazdasági Versenyhivatal feladatai
A GVH feladata és küldetése, hogy a köz érdekében, a fogyasztói jólét és a gazdaság növekedése érdekében érvényesítse a verseny szabályait. Érvényt szerez a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, támogatja a piaci verseny kialakulását és fenntartását a gazdaságban, vagy ahol verseny nem lehetséges, illetve nem a legjobb eredményt adja, elősegítse a versenyt megteremteni vagy pótolni hivatott állami szabályozást.
A GVH a verseny védelme érdekében folytatott tevékenysége tehát alapvetően három pillérre épül:
a) Versenyfelügyelet
Versenyfelügyeleti munkája során a GVH érvényesíti a magyar versenytörvény és a hatáskörébe tartozó más törvényi rendelkezések, valamint az uniós versenyjog szabályait;
Amennyiben felmerül egy versenyt korlátozó, torzító visszaélés gyanúja, azt kivizsgálja. Ha valóban történt visszaélés, akkor a GVH különböző szankciókat alkalmazhat, például eltilthatja a céget attól a magatartástól vagy bírságot vethet ki. Milyen magatartások esetén jár el a GVH? Például az alábbi esetekben:
a. fogyasztók megtévesztése, félretájékoztatása
b. vállalatok megtévesztése, tisztességtelen befolyásolása
c. ha egy cég visszaél az erőfölényével
d. ha több vállalat titkos, törvénysértő megállapodást köt egymással
e. ha a vállalatok társadalmi szervezete a verseny torzulását célzó vagy ezt eredményező döntést hoz
f. ha két vagy több vállalat egyesülni szeretne (fúzió), azt a GVH-nak kell engedélyeznie a jogszabályban rögzített értékhatárok felett.
b) Versenypártolás
Versenypártoló tevékenysége keretében a verseny érvényesülése érdekében a GVH a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik befolyásolni az állami döntéseket, a jogszabályalkotást, vagyis megpróbálja meggyőzni az állami szereplőket arról, hogy ne hozzanak a versenyt indokolatlanul korlátozó jogszabályokat. A GVH célja az is, hogy azokon a területeken, ahol még nem alakult ki verseny, ott elősegítse annak létrejöttét (erre példa az 1990-es években nyitottá vált távközlési piac vagy a nemrég megnyitott postai szolgáltatási piac).
c) Versenykultúra fejlesztése
A verseny társadalmi elfogadottsága érdekében hozzájárul a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez a versenypolitikai ismeretek terjesztésével, a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlesztésével. E téren különösen törekszik arra, hogy a versennyel kapcsolatos alapvető ismereteket, és hozzáállást a cégek és a fogyasztók elsajátíthassák.
Ezt a versennyel, versenypolitikával és a fogyasztók versenyt befolyásoló döntéseivel kapcsolatos, különböző formában megvalósuló tájékoztatással éri el.
Mennyi hasznot hoz működésével a GVH?
A GVH társadalmi hasznossága a piaci verseny hasznosságából vezethető le. E haszon azon többlettel azonosítható, amennyivel a GVH jelenlétéhez és tevékenységeihez köthetően a piaci verseny nagyobb mértékben tudja kifejteni jótékony hatásait.
A GVH tevékenységei a versenyző piacszerkezetnek, a tisztességes versenyfolyamatnak, a tudatos és torzításmentes fogyasztói döntéshozatalnak a védelmén keresztül önmagukban is társadalmi hasznokkal járnak. E hasznok elérését előmozdítja, hogy a GVH klasszikus versenyhatósági és fogyasztóvédelmi feladatokat egy személyben látja el, így e tevékenységek képesek egymás hatásait pozitív módon erősíteni. Ezen felül az Európai Unióban a GVH tagállami versenyhatóságként hozzájárul az egységes belső piac működéséhez is.
A GVH versenyfelügyeleti eljárásainak eredményeként a fogyasztók az elmúlt hat évben legalább 97 milliárd forintot takarítottak meg. A 2009-2014-es időszakban lezárt versenykorlátozó megállapodások és erőfölényes visszaélések felderítése, valamint a fúziókontroll több mint négyszer annyi társadalmi hasznot hozott, mint a GVH költségvetése (azonos időszakra vonatkozóan azonos módon számolva).
A számítás a verseny árleszorító hatásán alapul: a GVH közbelépése megkíméli a fogyasztókat azoktól a többletkiadásoktól, amelyekkel a GVH által megakadályozott versenyellenes magatartások és fúziók miatt egyébként szembesülnének.
Jogszabályok
A gazdasági verseny szabadságát, tisztaságát és a piaci szereplők tisztességes üzleti magatartását több jogszabály egyöntetű alkalmazása és érvényesítése biztosítja. A versenyt torzító gazdasági cselekmények sokféle formát ölthetnek, ezek visszaszorítása, szankcionálása számos törvényi előírás alapján történhet, ezek az alábbiak.
Versenytörvény
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (versenytörvény)
A versenytörvény tartalmazza a magyar versenyszabályozás legtöbb anyagi jogi szabályát, így foglalkozik az általános üzleti tisztességtelenséggel, az üzletfelek döntéseinek tisztességtelen befolyásolásával összefüggő, valamint a versenykorlátozással kapcsolatos (antitröszt) kérdésekkel, továbbá az anyagi jogi szabályok érvényesítésével kapcsolatos – a GVH-ra, illetve a bíróságokra vonatkozó – eljárási rendelkezéseket is meghatározza.
A versenyszabályozás általános érvénnyel tiltja a tisztességtelen piaci magatartást, de nevesítve is felsorol az üzleti tisztességtelenség körébe tartozó, jogsértőnek tekintett magatartásokat. Ilyen például a hírnévrontás, az üzleti titok megsértése, a bojkott-felhívás, a szolgai utánzás/jellegbitorlás, a tisztességtelen összehasonlító reklám, valamint a versenytárgyalás és a pályáztatás tisztaságának megsértése. Fontos hangsúlyozni, hogy ezekben az ügyekben, mivel a tilalmazott üzleti magatartás jellemzően két versenytárs vállalkozás közötti jogvita formáját ölti, a versenyszabályokat nem a GVH érvényesíti, hanem bírósághoz lehet fordulni.
A versenytörvényben foglalt szabályok másik csoportjában a GVH jár el versenyfelügyeleti eljárásban. Ide tartozik az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a jogsértő összehasonlító reklám, a kartellezés, az egyéb versenyt korlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma. Ezeken túl a GVH feladata a bizonyos méret feletti vállalati összefonódások engedélyezése-ellenőrzése. [A megtévesztő és jogsértő összehasonlító reklámokra vonatkozó szabályokat 2014. július 1-jét megelőzően a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (reklámtörvény) tartalmazta. A szabályok a jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében kerültek át a versenytörvény szabályai közé.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény
A vállalkozások fogyasztók irányában tanúsított magatartására általános jelleggel a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény előírásai irányadók, amelyek 2008. szeptember 1-jével léptek hatályba. A versenytörvény módosítása által pontosításra kerültek a törvény egyes rendelkezései.
Egyes területeken, például élelmiszerek, gyógyszerek, étrend-kiegészítők, pénzügyi szolgáltatások esetében külön jogszabályok is tartalmaznak speciális előírásokat, tilalmakat, ezeket is érdemes figyelembe venni, így például az az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény-ben (Éltv.) foglaltakat.
Kereskedelmi törvény
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (kereskedelmi törvény)
A kereskedelmi törvény 2006. június 1-jei hatályba lépésével bővült a GVH – elsősorban a versenyszabályozás érvényesítésére szorítkozó – jogalkalmazói feladat- és hatásköre. A kereskedelmi törvény előírásai megtiltják a nagyméretű (jelentős piaci erővel, vevői erővel rendelkező) kereskedők beszállítókkal szembeni visszaélő magatartását (a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre külön szabályok irányadók); e visszaélésekkel kapcsolatos, a kereskedelmi törvény anyagi jogi rendelkezésein alapuló felügyeletet pedig a GVH látja el.
—
Ingyenes fogyasztóvédelmi és versenyjogi tanácsadás Pécsen
A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda (GVTI) csapata díjmentesen segít a pécsieknek fogyasztóvédelmi és versenyjogi problémáik megoldásában. A GVTI fogyasztóvédők célja az, hogy segítsék a tudatos döntéshozást, és a panaszok rendezését. Sikeresebb a panaszkezelés, ha a fogyasztók és vállalkozók tisztában vannak problémájuk jogszabályi hátterével. Ezeknek a jogoknak a megismerésében és panaszlevél megírásában segít teljesen díjmentesen, – a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából, vele együttműködésben dolgozó, – Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda.
Szakterületeik: megtévesztő reklámok, szavatosság és jótállás, üdülési jog, termékbemutatók, közüzemi szolgáltatások, internetes vásárlások, jelentős piaci erővel való visszaélés, utazási szerződések, légi utasok jogai, üzletfelek megtévesztése.
Elérhetőségek:
7621 Pécs, Rákóczi út 17. II. em. 213.
Tel: +36 30 748 9147
E-mail: [email protected]
Nyitvatartás:
Hétfő: 12:00-16:00
Kedd: 9:00-13:00
Szerda: 12:00-16:00
Csütörtök: 9:00-13:00
Péntek: Zárva
(x)
