Ritka színes életút az idén a 75. életévébe lépő Bundy Jánosé. Budapesten és környékén nőtt fel, kiskamaszként került Pécsre. Volt autószerelő, ipari tanulókat oktatott, dolgozott a gyermekvédelemben. A kilencvenes évek elejétől több, mint húsz évig a pécsi éjszakai élet legendás alakja volt, szórakozóhelyek biztonságára ügyelt. A Hard Rák Caféban, végső soron Pécsett intézmény lett. Bár 13 évesen írta első versét, a költészet idősebb korára vált az élete részévé. Bundybával nem kevesebbről beszélgettünk, mint az életéről.
Az Uránvárosban élő Bundy János katolikus, polgári hagyományokkal rendelkező családból származik. Ősei között tartja számon a pozsonyi, német anyanyelvű Aulich Lajos tábornokot, a szabadságharc vértanúját, de megemlíti, hogy nagynénje férje a legendás német-magyar kardvívó, a lengyel vívó sportot felvirágoztató Kevey Richter János volt. Nagybátyja, Pászty István vadászpilóta 1944-ben egy légi csatában halt hősi halált Kereki község környékén.
Gyújtóbombák és a 240-es járat
Édesapját, aki vegyipari gépészetet tanult, a Műegyetem végzős hallgatóival együtt 1944-ben a visszavonuló német csapatok elvitték magukkal, amerikai hadifogságba esett, át- és túlélte Drezda több napig tartó, pusztító bombázását.
“A gyújtóbombák miatt be kellett gyalogolnia a jeges Elbába, így tudta túlélni” – meséli.
Nem csak neki, az egész családnak kijutott a történelem viharos eseményeiből. 1956-ban a Gellérthegy utcai iskola, ahova Bundy János járt, találatot kapott. Egy hónapig a pincében éltek. Édesapja később sokat utazgatott, építésvezető volt különböző országokban, például Afrikában is. Jegye volt a Malév 240-es Budapest-Bejrút járatára, ami 1975-ben a Földközi-tengerbe zuhant.
“Megbetegedett, kórházba került, így nem szállt fel a gépre, azóta is őrizzük a jegyét” – idézi fel Bundybá az elképesztő történetet.
Ezt a szerencsét fia is örökölte. Túlélt kétoldali tüdőembóliát, infarktust, nyitott szívműtétet, daganateltávolítást, komoly autóbalesetet. De ugorjunk vissza 1950-be.
Hatvanból hatvanháromban
Bundy János Budapesten született, a család első gyermekeként. Három testvére van. Anyai nagyapja a Soroksári úti Hungária malom főtechnológusa volt, apai nagyapja az ötvenes évek elején megjárta a Rákosi-rendszer hírhedt, Andrássy úti börtönét, ami egész életére mély nyomot hagyott benne, akárcsak szeretteiben. A család Nagykátán és Budapesten élt, végül rövid hatvani kitérő után került Pécsre 1963-ban.
“A szüleim mindketten pedagógusok voltak. Pécsre úgy kerültünk, hogy apám alakította át a felsőfokú vegyipari gépészeti technikumot a Rókus utcában, ami megalapozta a későbbi Pollackot. Édesanyám, akit most újévkor temettünk 94 éves korában, a Tanárképzőn tanított.”
Egy tinédzser téeszkocsis
A Komarov-Babits gimnázium elődjében, az uránvárosi hétemeletesek mögött lévő Bánki gimnáziumban kezdte középfokú tanulmányait a sportok közül az ökölvívást preferáló fiú, de egy baleset miatt egy évet ki kellett hagynia.
– Egy tornatermi ejtőernyős edzésen súlyos térdsérülést szenvedtem, majd egy motorbaleset következett. Gyógyulásom után dacból azt mondtam, nem tanulok tovább, saját lábamra állok. Téeszkocsis lettem Felsőszentmártonban. Ősszel aztán visszamentem a gimnáziumba, mert tanulni azért kényelmesebb volt, mint két muraközi lóval dolgozni – meséli Bundy János, aki egész életében szerette a lovakat, a Pécsi Dózsában lovagolt.
1969-ben hivatásos gépkocsivezetői vizsgát tett a 12. sz. Akövnél (ebből lett a Volán). Később autószerelőnek tanult, első munkahelye a Munkácsy utcai szervíz volt, melynek helyén most az F3 edzőterem van. Elvégezte a műszaki tanári szakot, az Afitnál lett oktatási vezető, az egész dél-dunántúli régió hozzá tartozott, volt olyan év, hogy 520 ipari tanulója volt a vállalatnál, Siófoktól Mohácsig. Ezt követően két évet töltött az ATI-nál, elméleti és gyakorlati szakoktató volt személy- és teherautón, illetve buszon.
A pedagógia vonal maradt, de azért nem volt kis változás az életében, amikor megpályázott egy nevelőtanári állást a megyei gyermekvédelmi intézet ifjúsági otthonánál. Utóbbi állami gondozott fiatalok utógondozását végezte. Tizenöt évig volt itt éjszakás nevelő, megbízott igazgatója is volt az intézménynek. Aztán a gyermekvédelmi rendszert átalakították, így újabb váltás következett az életében.
Tizenhat év a Rákban
Majdnem huszonöt évig a pécsi éjszakában dolgozott, az első tíz évben különböző szórakozóhelyeken, majd az új vásárcsarnok helyén állt Hard Rák Caféban ügyelt a biztonságra, de védett diszkókat, nyaranta a például a Balatonnál. Napközben gyerekeket táboroztatott, éjjel pedig egy közeli szórakozóhelyen teljesített szolgálatot.
“Voltak nagyon kemény helyzetek, szinte nincs olyan testrészem, ami nem sérült meg. Igyekeztem mindenkivel jóban lenni, de volt, akivel nem lehetett” – jegyzi meg.
Hogy honnan jött a költészet és az irodalom szeretete?
“Hubay Miklós író velünk szemben lakott a Naphegy utcában, Budapesten. Ötéves korom óta bejártam a könyvtárába, rengeteget olvastam.”
A gimnáziumban Szederkényi Ervinné, a Jelenkor akkori főszerkesztőjének felesége volt az osztályfőnöke és magyartanára, ő is nagy hatással volt rá. Játszott színjátszókörben, szerepelt két filmben, jelenleg is tagja több egyesületnek, többek között a Vasutas Országos Közművelődési- és Szabadidő Egyesületnek. Legelső versét a lovakról írta, még gyerekként, aztán volt olyan időszak az életében, amikor egyáltalán nem verselt, az utóbbi években azonban megint sokat ír. Sok segítséget kapott Bertók Lászlótól, akinek nagy tisztelője. (Ezen a linken egy, a költőről írt versét találják.)
“Évekig kísértem a feleségemet festő alkotótáborokba nyaranta, itt lendültem bele a verselésbe” – idézi fel.
“Mi lesz a vége?”
A korával kapcsolatban annyit jegyez meg: “Ahol hármasával ugráltam fel a lépcsőn, ott most néha megfogom a korlátot, ezzel együtt kell élni.”
Felesége, Iván Ágnes festőművész huszonöt éve alkot, mestere Pandur József volt. Mint mondja, nagyon sokat köszönhet neki, mindig türelmes és megértő volt vele. Bundy Jánosnak egy fia, egy lánya, és három unokája van.
“Csodálatos családban éltem és élek” – összegez a beszélgetés végén.
A hazai közéletről azt mondja: bár jobboldalinak tartja magát, számos baloldali barátja van, ezért nehezen viseli az ország megosztottságát.
“Nem tudom, ennek mi lesz a vége, egyre meglepőbb dolgok történnek, amit nem tudtunk elképzelni eddig, az megtörténik” – ad helyzetjelentést a múltbeli kalandozások után 2024-ből.
