A Pécsi Értéktár a város legkülönfélébb kiválóságait gyűjti össze egy csokorba. A minden évben bővülő lista 2019-ben is hosszabbodik: négy új tagja lesz az illusztris névsornak: három kórus és egy patinás épület.
Eddig sem akármilyen tagokat vettek fel a Pécsi Értéktárba, végigfutva a listát a legnagyobb és legkülönfélébb pécsi unikumokkal találkozunk az élet más-más területéről. A példa kedvéért: tagja a Pécsi Értéktárnak többek között Pécsi Géza zeneoktatási metódusa, a Pécsi Kesztyű, a Ferences templom betleheme, a Szalon sör, a Pro Pannonia Kiadó munkássága. Most újabb négy taggal gazdagodik a lista: a Pécsi Kamarakórus, a Mecsek Kórus, a Pécsi Dalárda és a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatótelep épülete.
A Pécsi Kamarakórust senkinek sem kell bemutatni, aki a város kulturális életét kicsit is ismeri. Ugyanis a tavaly 60. évfordulóját ünneplő együttes nem csak helyi és országos, nemzetközi viszonylatban is óriássá nőtte ki magát. Az 1958-as alapítástól kezdve a mai napig 28 országban jártak, 81 koncertkörúton. 48 díjat zsebeltek be, 14 CD-jük jelent meg. Alapítói a Pécsi Kamarakórus Fesztiválnak és óriási érdemük volt abban, hogy 1988-ban itt rendezték meg az Europa Cantat nemzetközi kórusfesztivált. 2005-ben a Magyar Örökség-díjat is elnyerte az énekkar.
Elismert tolmácsolói Kodály és Bárdos darabjainak, több önálló CD-t adtak ki csak az ő műveikből.
Alapítói Tillai Aurél és Dobos László karnagyok voltak, Tillai Aurél még ma is vezényli a kórust. A számos díjjal kitüntetett tanár-zeneszerző nevéhez számtalan kórusmű fűződik, amit az együttese mutatott be. Az egykori kórustagok között sok olyan énekes van, akik maguk is komoly eredményeket értek el karvezetőként.
A szocializmus évtizedei alatt nem volt könnyű a működés, többször próbálták ellehetetleníteni őket, miután elzavarták őket első székhelyükről, a Nevelők Háza (mai Civil Közösségek Háza) fogadta be őket, azóta is ott próbálnak hetente kétszer. A Pécsi Értéktárba most a Nevelők Háza Egyesület képviseletében Vincze Csilla javasolta a felvételt a kulturális örökségek közé.
A Mecsek Kórus jogelődje alapításában egy évvel megelőzte a Pécsi Kamarakórust, a Mecsek Táncegyüttes énekkara és zenekara 1957. szeptember 1-én alakult meg, később önállósult csak a ma használatos néven. Jelenleg az ötödik karnagy dirigálja a nagy múltú együttest.
Ők is számos elismerést gyűjtöttek az évtizedek alatt, nemzetközi versenyeken is. Tevékenyen kivették részüket a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projektből, a Kodály Központ nyitóhangversenyén is jelen voltak.
Több helyi, hazai és határon túli kórussal alakítottak ki partnerkapcsolatot, sokszor működtek együtt a Pannon Filharmonikusokkal.
Kertész Attila 2001-ben megalapította a Mecsek Nőikart is, akik külön színesítik repertoárjukkal a kórus koncertjeit.
A Pécsi Dalárda Pécs legelső nagy múltú énekkara, ami 1846-os alapításától egészen 1949-ig működött, ha nem is zavartalanul. Liszt Ferenc 1846-os pécsi látogatása inspirálta a dalos kedvű férfiakat az együttes alapítására, amely a forradalom és szabadságharc idején szűnt meg. 1861-ben szerveződött újra, hamar az ország egyik legjobb kórusává váltak és külföldre is sokat utaztak. A legnagyobb nevű zeneszerzők műveit énekelték, Verdivel személyes kapcsolatot is kialakítottak.
Az első világháború idején ismét megszűnt az együttes, ám 1921-ben, a szerb megszállás után újult erővel formálódott össze ismét a Pécsi Dalárda.
A két háború között minden hazai és nemzetközi elismerést bezsebeltek, az 1946-os centenáriumot még meg tudták ünnepelni, ám 1949-ben a kommunista rendszer ellehetetlenítette a működésüket és feloszlott a Pécsi Dalárda.
Az együttes részletes történetéről ITT ÍRTUNK hosszabban!
A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet múltjáról is írtunk bővebben fennállásának 70. évfordulója kapcsán. A Patacs melletti Szentmiklós-hegyen található intézet főépülete még a 19. század első feléből való, a több ágból álló pince pedig közel ötezer hektoliter bort képes tárolni.
Maga a szentmiklósi birtok 2014-ben már a Pécsi Értéktár része lett, most a főépület is követheti.
Egyébként a PTE-hez tartozó intézetben jelenleg harminc hektáron történik a szőlőművelés, 1500 génbankból áll a gyűjtemény, ami nemzetközi szinten is egyedülálló.
