A páciensek egyharmadával kevesebbet fordítottak hálapénzre az elmúlt 12 hónapban, mint négy évvel ezelőtt, ugyanakkor a paraszolvencia intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben egy felmérés szerint.
Az egészségügyi rendszert igénybe vevő aktív korú, hálapénzt fizető magyar lakosok egy főre vetítve átlagosan havi 16 100 forintot, összesen 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehető – derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató végzett el a teljes lakosság és az egészségpénztári tagok körében.
A felmérést ismertető, az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény szerint a válaszadók többsége úgy véli, ha az orvosok számla ellenében nyújtanának többletszolgáltatást, amit a betegek biztosítója térítene, vagy egészségpénztári számlájukról fizetnének, ez kiváltaná a hálapénzintézményét.
A vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt négy év alatt a hálapénz szerepe az egészségügyi ellátórendszerben erősödött, elutasítottsága pedig gyengült a lakosság körében. A 2010-ben elvégzett hasonló vizsgálathoz képest 27-ről 21 százalékra esett azok aránya, akik erkölcsileg elítélendőnek tartják a hálapénz elfogadását. Erősödött ugyanakkor az a vélekedés, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizetőképessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent.
