Lelkes ifjoncok csatlakoztak a Bányamanók csapatához. Péntek délután több iskola kisdiákjaira kerültek fel a díszes szalagok, amiken öles betűk hirdetik a megtisztelő „Bányamanó” címet.
Megtelt a közgyűlési terem a lelkes ifjakkal, akik a pécsi bányászhagyomány ápolására esküdtek fel. A bányamanók avatásának már sokéves hagyománya van, nemes feladatuk a bányászati múlt emlékeinek őrzése. Erre emlékeztette őket Páva Zsolt polgármester is köszöntő beszédében.
Bemutatták a Mesék a bányáról c. mesekönyvet is, amely kifejezetten a fiatalabb korosztályt célozza meg.
Páva Zsolt a könyvről elmondta, a frissen kiadott kötet tulajdonképpen egybegyűjti az egész Kárpát-medence bányásztörténeteit, hiszen nem csupán az ország több területéről, de határon túlról, Felvidékről, Erdélyből is érkeztek történetek.
Ezt követően felavatták az újoncokat.
A polgármester azzal kezdte, Pécset a bányászati fellendülés tette fizikai értelemben naggyá, a negyvenezres kisváros egy százhetvenezer lelkes településsé változott. Most, hogy már több mint húsz éve megszűnt a bányászat a városban, a hagyományok őrzése felerősödött, intenzívebbé vált.
– A bányamanók fontos és felelősségteljes feladata, hogy ők is kivegyék részüket a bányászkultúra emlékeinek megőrzéséből az ifjabb generáció képviseletében. Céljuk, hogy tanulmányozzák és ápolják a több százéves hagyományt, majd továbbadják azt a következő bányamanó-nemzedékeknek – mondta.
A Mecseki Bányamanók csapatát a Bányász Emlékekért Egyesület alapította öt évvel ezelőtt. Most több mint 50 főt számlál a lelkes brigád, akik felnőtteket megszégyenítő tudással rendelkeznek a pécsi- és Pécs környéki bányászattal kapcsolatban.
A Bányamanók jelen vannak minden megemlékezésen, emlékműavatáson, koszorúzáson, képviselik az ifjabb nemzedéket.
Nem egyedülálló jelenség ez az ifjúsági mozgalom: az ország többi pontján is léteznek a bányászhagyományt aktívan őrző fiatal, iskolás csapatok.
