Évek óta nem volt olyan magas a „derűlátók” aránya az ország ügyeit illetően, mint októberben; a politikusok népszerűségi rangsorát továbbra is Orbán Viktor vezeti, de május óta csökkenő tendenciával – derült ki a Medián legfrissebb felméréséből, amelyet a HVG ismertetett.
A hetilapban megjelentek szerint a szavazótábor arányát tekintve változatlanul fölényesen vezet a Fidesz-KDNP pártszövetség, de az MSZP hónapról hónapra távolodik a 2010 júniusi mélypontról. A kormánypártok előnye a választani tudó biztos szavazók körében több mint háromszoros, 63 százalék, nyár elején azonban még hatszoros volt. Az MSZP támogatottsága 19, a Jobbiké 13, az LMP-é pedig 4 százalékos.
Az egyes politikusok népszerűségét tekintve Orbán Viktor a szeptemberihez képest 2 százalékpontot veszített, 59 százalékon áll. A választások óta népszerűsége először csökkent 60 százalék alá – közölte a Medián.
A kormánypárti politikusok közül Kósa Lajos népszerűsége 4 százalékponttal 53 százalékra csökkent, Varga Mihályé ugyancsak 4 százalékponttal 49 százalékra, Semjén Zsolté 5 százalékponttal 37 százalékra, Kövér Lászlóé 8 százalékponttal 33 százalékra.
A kormányfő mögött a második helyen Schmitt Pál köztársasági elnök áll, népszerűsége 3 százalékponttal 57 százalékra csökkent.
Nőtt a népszerűsége Tarlós István főpolgármesternek (1 százalékponttal 48 százalékra), Pintér Sándor belügyminiszternek (4 százalékponttal 42 százalékra), Schiffer Andrásnak, az LMP vezetőjének (4 százalékponttal 33 százalékra). Ugyancsak népszerűbb volt (1, illetve 2 százalékponttal) októberben Mesterházy Attila, az MSZP és Vona Gábor, a Jobbik elnöke, de így is csak 25-25 százalékon állnak. A lista utolsó négy helyén szocialista politikusok vannak: Kiss Péter, Simon Gábor, Szekeres Imre és Lendvai Ildikó.
A felmérést október 8. és 12. között készítették az ország több mint száz településén véletlenszerűen kiválasztott felnőtt állampolgárok személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva súlyozással korrigálták, így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően plusz-mínusz 2-5 százalék – írta a Medián.
