Közösen tüntet május elsején négy szakszervezeti szövetség biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, továbbá elérhető és működő közszolgáltatásokat követelve.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnökei közös pénteki sajtótájékoztatójukon elmondták: a Városligetben a napozórétre tervezett nagygyűlésük után fórumot tartanak parlamenti pártok frakcióvezetőinek részvételével.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta: a Jobbik kivételével minden parlamenti pártot, valamint a Demokratikus Koalíciót meghívták a fórumra, azonban a Fidesztől és a KDNP-től nem kaptak választ, így május elsején az MSZP, az LMP, és a Demokratikus Koalíció vezető politikusaival beszélgetnek. A Jobbik kapcsán Pataky Péter úgy fogalmazott, a párt „értékrendje távol áll” tőlük, ezért nem hívták meg őket.
Varga László, a SZEF elnöke kiemelte: május elsején biztos munkahelyekért, tisztes megélhetésért, valamint elérhető és működő közszolgáltatásokért tüntetnek.
Utóbbi kapcsán kifejtette: a mai Magyarországon az elmúlt két évben lezajlott változások szűkítették a közszolgáltatások elérhetőségét, hiszen jövedelmet vontak el az emberektől, és a szolgáltatások működőképessége is romlott. Példaként említette, hogy a közgyűjtemények költségvetési támogatása jelentősen csökkent, a várólisták hosszabbodnak az egészségügyben, és nem állt meg az egészségügyben dolgozó munkavállalók kivándorlása sem. Hozzáfűzte, nem lehet tudni, mi lesz a települések oktatási, egészségügyi és szociális ellátórendszerével. „Sokan azt sem tudják, hogy lesz-e holnap munkahelyük, és ha igen, akkor abból meg tudnak-e élni” – fogalmazott Varga László.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: ez a május elseje abban különbözik a korábbiaktól, hogy erősebben hangot akarnak adni a követeléseiknek, mivel napi tapasztalata a munkából élő embernek, hogy egyre nagyobb a kiszolgáltatottsága, egyre nehezebb megélni, beosztani jövedelmét, s egyre több családnak okoz gondot a csekkek befizetése.
Hozzátette, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott adótervekből az olvasható ki, hogy ezek a gondok csak nőni fognak. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi kormány elhibázott gazdaság- és adópolitikájából következő gondokat úgy akarják megoldani, hogy „szétterítik” a terheket a társadalmon.
„Azért kell felemelni a szavunkat közösen, hogy ez ne így legyen” – mondta.
Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke azt hangsúlyozta, hogy május elseje alapvetően a munka ünnepe, ugyanakkor az idei ünnepkor nem lehet csupán ünnepelni, mert „valami nem megy jól”, sem a gazdaság, sem a munka világa, és ezt az emberek érzik. Hozzátette: álláspontjukat szerették volna az erre alkalmas fórumokon elmondani, és ott eredményeket elérni, ugyanakkor erre nem volt lehetőségük, hiszen megszűnt az érdemi érdekegyeztetésnek helyt adó Országos Érdekegyeztető Tanács
Úgy fogalmazott, május elseje annak a harcnak a kezdete, hogy megint normális körülmények között működjön a munka világa Magyarországon.
Borsik János, az ASZSZ elnöke azt mondta: május elseje a tiltakozás napja, mivel nem lehet igent mondani arra a helyzetre, amelyben nő az infláció és a munkanélküliség, a gazdaság stagnál, és csökkentik a kereseteket.
Az elnök szerint a kormány munkavállaló- és ezzel családellenes politikát folytat, amelynek keretében egyre több terhet ró a dolgozókra, akiknek már így is egyre kevesebből kell megélniük, ezért nem kellene újabb adókkal sújtani őket, hiszen az idén már így is legalább 5-6 százalékkal csökkent a reálkeresetük. Az ASZSZ elítéli, hogy az egykulcsos adórendszer „kőbe van vésve”, mivel úgy véli, hogy az emberek 84 százaléka emiatt kevesebbet keres. Borsik János hozzáfűzte, a kormánynak nyíltan, érdemben és nyilvánosan tárgyalnia kellene a munka világát érintő kérdésekről.
Kifejtette: az országos érdekegyeztetés több mint 20 éves működése sikeres volt, míg a most jellemző „zárt, sunyi, titkos” tárgyalások nem megfelelőek.
Május elseje kiváló alkalom arra, hogy az emberek összegyűljenek, de az idei év a tiltakozásé. Az embereknek tudniuk kell, ez alkalom arra is, hogy nemtetszésüket, aggodalmaikat is kifejezzék.
