Gulácsy Lajostól Kondor Béláig, az 1900-as évek elejétől a század végéig, a magyar szürrealizmus legkiválóbb festőinek alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök este Mariborban, a debreceni Antal-Lusztig-gyűjteményből válogatva. A szervezők szerint az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozatán várakozáson felüli az érdeklődés a magyar hónap rendezvényei iránt.
A debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központ (Modem) rendezésében egy újonnan megnyílt maribori képtárban láthatóak a XX. századi irányzat mestereinek képei az Idegen anyag címet viselő tárlat keretében. Mint Kukla Krisztián, a Modem igazgatója a megnyitón az MTI-nek elmondta: 18 művész több mint 30 festményét hozták el Mariborba, de ugyanez a válogatás később szerepelni fog Debrecenben is.
Azt már Hornyák Sándor, a kiállítás kurátora mondta el megnyitó beszédében, hogy három részre tagolódik a tárlat, a belépők először az I. és II. világháború idejéből származó művekkel találkoznak, a következő rész a hidegháború alkotóinak képeit mutatja be, s végül a mai művészek reflexiói láthatók a XX. század szürrealizmusára.
A maribori kiállításon a magyar szürrealizmus előképeinek tekinthető alkotók, vagyis Gulácsy Lajos, Mednyászky László és Moholy-Nagy László vezetik be a látogatókat. Az 1940-es években indult Európai Iskola tagjai, mint Barcsay Jenő, Ország Lili vagy Korniss Dezső mellett Ámos Imre és Vajda Lajos festményei is láthatók. Nem maradtak el a neoavantgárd festői, így Lakner László vagy Kondor Béla sem, de a kortárs Bukta Imre és Gyenis Tibor művei ugyancsak szerepelnek a kiállításon, amely április 15-ig tekinthető meg a szlovén városban.
Mariborban, az időjárás viszontagságai ellenére is, a reméltnél nagyobb sikere van a magyar hónap programjainak – mondta el a tárlatnyitón az MTI-nek Magyarország ljubljanai nagykövete. Szent-Iványi István arról számolt be, hogy a február elején indult magyar rendezvények „kirobbanó sikert” hoztak. Teltházas koncertet adott Bogányi Gergely és Lajkó Félix, akiknek produkcióját többször is visszatapsolta a közönség. Sokan voltak kíváncsiak már eddig is a Vasarely-kiállításra és a Zsolnay-remekekre, s a rendezvényekről a szlovéniai sajtóvisszhang is nagyon pozitív.
„Minden azt igazolja, hogy hangsúlyos és erőteljes Magyarország bemutatkozása, nem volt rossz döntés, hogy az év elején vállaltuk a magyar rendezvényeket” – fogalmazta meg a nagykövet. Hozzátette: az a benyomás, hogy „nagyon jelen vagyunk”, Magyarország az egészéves programsorozatban igen fontos szereplő. A szervezők szerint messze a várakozásaikat meghaladó az érdeklődés a magyar rendezvények iránt, és – bár még csak az év kezdetén vagyunk, de – már most látható, hogy ez az egyik legértékesebb programsorozat.
Szent-Iványi István úgy látja, Mariborban azt értékelik leginkább, hogy más országok elképzeléseivel szemben nem a feltörekvő, kevésbé ismert tehetségeket mutatja be Magyarország, hanem leginkább a már sikeres, jó nevű művészeket és produkciókat.
Suzana Zilic Fiser, a Maribor 2012 rendezvénysorozat főigazgatója is megerősítette az MTI-nek, hogy a reményeiket meghaladó az érdeklődés a magyar rendezvények iránt. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország mint szomszédos ország, nagy hangsúlyt fektetett a bemutatkozásra, s ezek a rendezvények arra is kiválóak, hogy a magyar kultúra iránt hosszabb távon is fenntartsák az érdeklődést.
A maribori EKF rendezvények magyar programjainak sorában pénteken a pécsi Jelenkor műhelybeszélgetését rendezik meg. Az egyik legjelentősebbnek számító magyar irodalmi folyóirat szerkesztői mutatják be a lapot, de felolvasások révén szerzőiket is, a magyar irodalom meghatározó személyiségeit.
