A közelmúlt, valamint az elkövetkező évek kulturális fővárosainak képviselői Szlovéniában tartottak tanácskozást május elején. Maribor a portugál Guimares városával együtt viseli majd 2012-ben a megtisztelő Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet, így különösen hasznos számukra minden első kézből érkező információ a felkészülés finisében.
Az EKF-címet viselő városokat tömörítő hálózat többek közt pécsi kezdeményezésre alakult meg 2006-ban. Legfőbb célja, hogy informális keretek közt, nyíltan cserélhessenek tapasztalatot a múlt és a jövő címviselő városainak döntéshozó pozícióban levő képviselői, akik természetesen maguk is részt vesznek a mindennapi operatív munkában.
Pécset a maribori találkozón Szalay Tamás, a Pécs2010 EKF program kulturális igazgatója képviselte. Szalay szerint a hálózati találkozók óriási segítséget nyújtanak a címet elnyert városoknak már a felkészülés időszakában is.
„A közvetlen tapasztalatcseréken kívül természetesen a hálózat munkájának nagy jelentősége van mindazon egyéb kérdések megvitatásában, amelyek ennek a nagyszabású pán-európai programnak az üzenetét, struktúráját, jövőjét globálisan érintik. Mindezt nyíltan, őszintén tesszük, hiszen a hálózat létrehozásának fő célja az volt, hogy a problémák, nehézségek felszínre kerülhessenek, ezeket elemezzük, és közösen próbáljunk megoldásokat találni. Az EKF 25 éves történetében paradigmaváltás következett be, és a hálózat fontos fóruma annak, hogy a felgyülemlett tudás és tapasztalat a jövő EKF-címet viselő városainak sikere érdekében tovább hagyományozódjon” − magyarázza a hálózat céljait Szalay, aki az EKF-év lezárását követően jelenleg a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. nemzetközi igazgatója.
Pécs számára közvetlenül is hasznos és fontos a hálózat összejövetelein való szereplés, hiszen természetesen az „élet az EKF után” is állandó téma az érintett szereplők között, miközben értékes kapcsolatok, projekt-ötletek születnek és bontakoznak ki, azaz Pécs a hálózat révén 2010-et követően is az EKF nemzetközi vérkeringésében maradhat. A hálózatot az Európai Unió Oktatási és Kulturális Bizottsága komoly partnernek tekinti és rendszeres diskurzust folytat annak képviselőivel.
Az EKF városok aktivitására jellemző módon rövid időn belül még egy jelentős eseményt rendeztek a témában egy másik közeli országban is. 2015-ben viseli majd az EKF-címet a belga Mons városával együtt a cseh Plzen. Itt rendeztek kétnapos konferenciát májusban több, mint 300 résztvevővel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Csehország kulturális minisztere és Plzen város polgármestere is.
A kétnapos szimpózium négy vitaindító előadása közül az egyiket Szalay Tamás tartotta, hiszen a közép-európai régió számára a leghasznosabb tapasztalatokkal a hasonló karakterrel, háttérrel és pozícióval rendelkező városok tudnak szolgálni leginkább. Így tehát olyan városoknak, mint például Kassa, Maribor vagy Plzen, sokat jelentenek a pécsi tapasztalatok.
Stavanger, Linz, Essen és Pécs képviselőinek előadásait követően kerekasztal beszélgetések formájában folyt tovább a konferencia, melynek keretében Szalay Tamás hangsúlyosan a civil közösségek szerepéről beszélt az EKF programon belül. Szalay szerint Pécsett az EKF projekt hatására egyre nagyobb figyelem irányul a civil szervezetekre és pozitív fejlődési folyamat indult el ezen a téren.
„Az EKF program lényege és ereje többek közt ebben rejlik – tette hozzá Szalay −, azaz, olyan kérdésekkel kapcsolatban lehet hosszú távon eredményeket elérni, amelyek nem csupán a projektet érintik, hanem társadalmi szintűek. Ha elindít valamit a program és annak később, akár évek múltán érik be az eredménye, attól az bizony még fontos eredmény, ahogy itt, Pécsett is tapasztalhatjuk.”
Mindezzel egybecseng a pécsi Önkormányzat Közgyűlésének ez év márciusában elfogadott új civil koncepciója is, amely a Városháza közlése szerint szakít a korábbi évek gyakorlatával, és sokkal aktívabb, ugyanakkor rendszerszerűen átlátható együttműködésre törekszik a pécsi civil szférával. Ennek érdekében a támogatások célzott kiosztásán túl az Önkormányzat és a civil szereplők közti közös gondolkodás és közös tevékenység lehetőségének megteremtése is fontos cél.
Az EKF évében sikeresen vizsgázott rendszer tehát folytatásra és fenntartásra érdemesnek mutatkozott. Így a korábbi gyakorlat helyett, amely szerint az Önkormányzat hivatala vagy döntéshozói bírálták el a pályázatokat és ítélték meg a támogatásokat, 2010 után ugyanezt olyan személyekből álló kuratórium javaslatára teszik, akik a civil szféra igényeit, érdekeit, működését és erőforrásait jobban, akár testközelből látják át.
Forrás: Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.
