Kevesen olyan szerencsések, hogy azzal foglalatoskodhatnak munkásságunk során, amiért rajonganak. Tompos Gergő, a pécsi Retró Múzeum egyik megteremtője ilyen ember. Politológusnak és földrajztanárnak készült, ma kisállat-kereskedéssel foglalkozik, miközben társával a retró múzeumot is létrehozta. A fiatalemberrel gyűjtőszenvedélyéről, életéről, a múzeum jövőjéről is beszélgettünk.
– Több mint egy éve hoztátok létre Török Marcell társaddal az egyedülálló pécsi Retró Múzeumot. Érdemes volt belevágni?
– Ha üzletileg kérdezed, a válasz nem, hiszen több pénzt visz el a retró múzeum, mint amennyit hoz. Még úgyis, hogy a város a Pécs Holdingon keresztül kedvezményes bérleti díjat is számít fel a Király utcai helyiségért. De nem is az volt a célunk, hogy erre építsük fel az életünket. Viszont úgy gondoltuk más is kíváncsi lehet egy letűnt korból, közelmúltunkból ránk marad tárgyakra, termékekre. Öröm látni például a betérők arcán az elégedett mosolyt, a nosztalgikus élmények feltörését, vagy azokat a pillanatokat, amikor a szülők, nagyszülők kisgyermeküknek mesélnek az 50-es, 60-as, 70-es, 80-as évek Magyarországáról.
– Van itt régi csoki, üdítők, gyerekjátékok, kisdobos, úttörő kiegészítők, katonai ruhák, Lenin-szobor, Junoszt tévé. Miért érdemes ezeket összeválogatni?
– Mert máskülönben nem maradnának fel. Három-négy éve kezdtük el komolyan a gyűjtést, s már akkor is nehéz volt ez a munka. Látni kell, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk, amikor még éppen – lomtalanításokkor, zsibvásárokban, látogatói adományokból – lehet bővíteni a kínálatot. De nem kétséges, egyszer minden emlék eltűnne, ha nem rendezné valaki össze a régi dolgokat.
– Hogyan alakult ki esetedben a szenvedély?
– Kezdetben katonai tárgyakat, később bicikliket gyűjtöttem, majd gyermekkorom – kilencéves voltam a rendszerváltáskor – kedvenc tárgyait, játékait, édességipari termékeit rendeztem kollekcióba. Török Marcell barátom is hasonlóan gondolkodott, így rendeztük össze, amink van, s hajtjuk azóta közösen a retró cuccokat.
– Boldog, jó kedélyű embernek tűnsz. Mi a titkod?
– Másik gyerekkori álmomat is megvalósítottam, amikor a katonaság után Pécsen telepedtem le és az egyetem elvégzését követően Kertvárosban saját kisállat-kereskedést nyithattam. Ahogy a retró dolgokért, a kisállatokért is rajongok, így egész nap, mindennap azzal tevékenykedhetek, amit szeretek.
– Mit terveztek a retró múzeummal?
– Amíg tudjuk, csináljuk, és folyamatosan bővítjük a kínálatot. Most például nálunk van az a vágógép, amin szinte bizonyosan még a Macskafogó című rajzfilmet készítették. Szeretnénk eljutni a tárlattal máshová is, így időszakos kiállításokat is életre hívnánk. Meglátjuk, mire megyünk.