Folyamatosan, évről évre nőtt a város hitelállománya, s a beruházási hitelek 2002-ben indult robbanásszerű megindulását követően 2005-től működését is csak kölcsönökből tudta fizetni Pécs – derült ki a város eladósodottságát vizsgáló bizottság első ülésén a minap.
Mint arról korábban többször beszámoltunk, az önkormányzat vizsgálóbizottságot hozott létre a városi eladósodottság okainak megállapítására. A Hoppál Péter (Fidesz) vezette hattagú testület, amelyben az ellenzék is képviselteti magát Gyimesi Gábor (Jobbik) és Keresztes László Lóránt (LMP) révén, február 16-án tartotta első ülését.
Első érdemi napirendi pontként Decsi János, a pénzügyi főosztály volt vezetője, jelenlegi szakmai tanácsadó beszélt részletesen az elmúlt két évtized kölcsönfelvételi gyakorlatáról. Mint mondta, 2002-ig számottevő hitelt nem vett fel a város, illetve a felvett kölcsönöket rendre vissza is fizette; a hitelállomány mindvégig egymilliárd forint alatt, vagy akörül maradt. Ugrásszerű változás következett ugyanakkor be, mondta, 2003-tól kezdve, hiszen abban az évben már 2,5 milliárd, egy évvel később 4, két évvel később 8, három évvel később már közel 14 milliárd forint kölcsöne volt Pécsnek; mígnem 2011-re elérte a 40 milliárd forintot.
TEKINTSE MEG, MIKÉNT NŐTT PÉCS HITELÁLLOMÁNYA AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDBEN! KLIKK IDE!
A hitelek okaival kapcsolatban a pénzügyi szakértő azt mondta, a Toller László vezette önkormányzatok fejlesztéseik jó részére költötték a kölcsönöket: többek között az ISPA-projektre, a reptér fejlesztésére, a Magasház megerősítésére, bérlakások építésére, s a panelprogramra fordították a hiteleket.
Decsi János elmondta: 2008 májusára eljutott oda az önkormányzat, hogy – amellett, hogy működését akkor már évek óta hitelből finanszírozta – a csőd szélén tárgyalt. Kijelentette: ha abban az időszakban nem talál egy bankot, amely hajlandó kötvénykibocsátással megsegíteni az önkormányzatot, az önkormányzat júniusban már a béreket sem tudta volna kifizetni.
Éppen ez a kötvény a mai adósságállomány egyik rákfenéje, ugyanis annak idején 154 forintos svájci frank árfolyamon kapott 39 millió franknyi hitelt Pécs, azaz 6 milliárd forinttal gazdagodott. Ez a tartozás a 2012-es év eleji árfolyamon meghaladta ugyanakkor a 10 milliárd forintot. Ugyanígy veszélyes volt felvenni az EKF-beruházások önrészéhez szükséges 10 milliárd forintnyi eurós hitelt, ugyanis az árfolyamok elszabadulása miatt ennek tőkéje is jelentősen növekedett forintban kifejezve.
A tájékoztatóból kiderült, hogy az adósságok a mai városvezetés mozgásterét mérhetetlenül beszűkítették, így évente több milliárd forintnyi likviditási folyószámla-hitelt kell felhasználni Pécs működésének biztosításához. Ennek folyamatos használata nélkül az év bizonyos szakaszaiban nem lehetne finanszírozni az önkormányzat intézményrendszerét.
A beszámolót követően a bizottság tagjai a következő ülésig azt kérték, hogy minden egyes hitelt illetően részletes kimutatás készüljön a felhasználás céljáról. Azt is tudni szeretnék, hogy az adott évben hitel helyett egyes beruházásokat pályázati pénzből is lehetett volna-e finanszírozni. Emellett azt is szeretnék látni, hogy a kormány, a hatóságok előrejelzései alapján lehetett-e számítani a devizahitelek kockázataira.
A testület következő ülésére meghívják Soó Lászlót, a költségvetési bizottság volt szocialista elnökét, s Nagy Csabát, az ellenőrzési bizottság volt fideszes vezetőjét, jelenlegi alpolgármestert is, hogy miként látták a körülményeket a nagyobb hitelek felvételekor. Mellettük az e testületeket vezető Trombitás Károlyt (Fidesz) és Hódosi Verát (MSZP) is meghallgatják.
