Jó biznisznek tűnik a vérplazma, Pécsen az elmúlt pár hónap alatt nem is hiába nyílt meg két plazmaközpont.
A Búza téren júliusban megnyitott magyar tulajdonú plazmaközpont és a volt Szliven áruházban májusban elrajtolt plazmaállomás egymásnak feszülve csábítják magukhoz a pécsi donorokat, akiket egyértelműen motiválnak a donációk után fizetett több ezer forintos honoráriumokkal és egyéb akciókkal. Azon túl, hogy donáció után speciális esetben akár több mint 15 ezer forintot is kaphatunk a plazmánkért, a két cég számos nyereményjátékkal is próbálja növelni forgalmát. Ha belegondolunk, az ajánlatuk szinte visszautasíthatatlan: egy plazmaadás után ugyanis pénzzel a zsebünkben, és melengető jóérzéssel a szívünkben távozunk, hiszen honorálták adományunkat, amivel akár életet is menthetnek.
Mindkét központ nyitóakciójában csúcsmárkás okostelefonokat sorsoltak az első plazmaadók között, jelenleg pedig nagyban folyik a nyári akciózás. Az új központ az első donáció után 6 ezer forint ad, ha pedig a donor első alkalommal már egy ismerősét is elviszi plazmát adni, a honorárium egyből megugrik egy 3 ezer forintos utalvánnyal. Ha mindig viszünk magunkkal egy új donort, mindig kapunk az alapjutalmon felül is pár ezer forintot. Több plazmadonor, nagyobb segítség, nagyobb fizetés – de csak augusztus végéig. Nem rossz toborzási forma ez.
A volt Szliven áruház emeletén lévő plazmaközpont is beindult a nyáron, a fiatal plazmaadókra alapozva hirdettek meg több olyan nyereményjátékot is, amelyben fesztiválbérleteket és jegyeket nyerhettek azok, akik plazmájukat adták. A nyereményre pedig annál nagyobb esélyük volt a donoroknak, minél többször adtak plazmát. Emellett pedig elindítottak itt egy új hűségakciót is, amelynek eredményeképp minden negyedik plazmaadásunk után a kezünkbe nyomnak 12 ezer forintot. Azt mondjuk ehhez tudni kell, hogy plazmát heti kétszer adhatnak az emberek (mivel gyorsabban termelődik újra), míg vért 8 hetente lehet csak levenni.
A Búza téri Vascular Plazmánál érdeklődve megtudtuk, hogy amióta megnyitottak (több mint két hete), a centrumot „sokan keresték fel”. Pontos adatot viszont nem tudtunk meg.
Sárközi Judit, a központ marketingmenedzsere lapunknak elmondta, hogy nem rivalizálnak a másik pécsi centrummal, hiszen céljuk nekik is és a Szlivenben található állomásnak is az, hogy az emberek egyre több információhoz jussanak a plazmaadásról. Hozzátette, hogy mindez azért fontos, mert a humán-vérplazma mesterséges úton nem állítható elő, ezért nagy szükség van a plazmagyűjtő központokra. A vérplazmából számos gyógykészítményt, gyógyszert állítanak elő, többnyire immunbetegek számára. Vannak olyan szerek, amelyeket kizárólag csak plazmából lehet elkészíteni.
Kifejtette, hogy egy idén megjelent kormányrendelet értelmében rendszeres plazmaadó csak az lehet, aki évente egyszer teljes vért is ad. Az erről szóló igazolást be kell mutatni a plazmaadó centrumokban, erre pedig minden donoruk figyelmét felhívják. Az Országos Vérellátó Szolgálattal egyeztetve pedig – folytatta – donorjaik részére ősszel véradó napot szerveznek a pécsi centrumukban.
A plazmaadás tehát egyfajta trend lett, de vajon hogyan hat ez a folyamat a véradásokra? Dr. Jákó Kinga, az Országos Vérellátó Központ főigazgatója lapunknak elmondta, hogy a plazmaállomások megnyitása óta igen kis idő telt még el ahhoz, hogy a véradási tendenciákra kifejtett hatásukról megfelelő számokkal alátámasztott véleményt tudjanak alkotni. Hozzátette azonban, hogy a plazmacentrumok megjelenése óta kampányokkal, speciális lehetőségek meghirdetésével dolgoznak azon, hogy ne okozzon hirtelen kiesést a véradások számában az úgynevezett plazmaferezis állomásokon ígért akár 15 ezer forintos javadalmazás.
Évente egyébként 45 alkalommal lehet csak plazmát adni, ami – ha 4 ezer forintos honoráriummal számolunk – évente 180 ezer forint pluszjövedelmet jelenthet. Ezzel szemben ha vért adunk, azt önszántunkból, önkéntesen, segítségnyújtásként adjuk, térítésmentesen.
