Demonstrációt tart pedagógusnapon, június 3-án öt szakszervezet a fővárosban, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt – jelentették be az érintett szervezetek képviselői kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Az érdekképviseletek a pedagógusok munkaterheinek növekedésétől, jelentős elbocsátásoktól tartanak, illetve a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének elhalasztását követelik.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) és az Oktatási Vezetők Szakszervezete (OKVSZ) követeli, hogy a köznevelési és szakképzési törvény bevezetését előkészítetlenség miatt egy évvel halasszák el, továbbá a közszféra alkalmazottai, a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítők 2013. január 1-től 20 százalékos fizetésemelést kapjanak.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke azt mondta: társadalmi összefogást hirdetnek a magyar közoktatásért. Szerinte a szülők nagy része nem ismeri az oktatásban jelenleg zajló átalakítások, folyamatok gyermekeikre hátrányos következményeit.
Színvonalas, a XXI. század követelményeinek megfelelő közoktatáshoz minden gyermeknek joga van, és a mindenkori hatalomnak kötelessége ezt biztosítani – szögezte le az érdekvédő, aki kijelentette: nincs tovább türelem, nincs tovább megértés.
Kiemelte: ha a közoktatásban és a szakképzésben tervezett változtatásokat végrehajtják, jóvátehetetlen károkat fognak okozni. Mint mondta, az érdemi egyeztetések elmaradtak és a szakszervezetek, a szakmai szervezetek bevonása nélkül készült el a köznevelési és szakképzési törvény, mára azonban világossá vált, mindkettő súlyosan gyermek- és pedagógusellenes.
Bírálataikat sorolva kitért arra, nem lehet támogatni azt a tervet, amely a tankötelezettség korhatárát 16 éves korban állapítja meg, és ezzel a közoktatás irányítói szerint is több ezer pedagógus kerül utcára. Nem lehet támogatni azt sem, amely az általános iskolát végzett tanulók felét a hároméves szakképzésbe irányítaná, ezzel esélyt sem adva, hogy jól képzett munkások legyenek, vagy sikeres érettségit tegyenek; mint ahogy nem lehet azt sem támogatni, hogy a gimnáziumi férőhelyek számát 40 százalékkal csökkentsék, és csak a kiváltságos tanulók számára legyen biztosítva olyan középiskola, ahonnan a felsőoktatásba továbbléphetnek.
Kifogásolta, hogy köznevelési törvény a szükséges feltételek megteremtése nélkül 3 éves kortól minden gyermek számára kötelezővé teszi az óvodát, és a nagyobbaknak az egész napos iskolát. Nem lehet támogatni olyan törvényt, amely a sokat emlegetett pedagógus-életpályamodellt egy elfogadhatatlan minősítési rendszerrel párosítja. Az ígért magasabb bérért cserébe, a pedagógusok 40 órás heti munkaidejének 80 százalékával az intézményvezető rendelkezik; ez a burkolt óraszámemelés a munkaterhek radikális növekedésével fog járni – sorolta, megjegyezve: a csökkenő pedagóguslétszámból pedig automatikusan következik a technikai létszám csökkentése. A béremelés bevezetésének határidejét folyamatosan módosítják, mert nem merik kimondani, hogy több ezer elbocsátott pedagógus megtakarított pénze lesz a fedezete az ígéret betartásának – fejtette ki.
Szerinte a közoktatás központosítása adja meg a lehetőséget, hogy a kormányhivatalok intézményeket vonhassanak össze, zárhassanak be. Szólt arról is, hogy május közepe van és hiányoznak a törvény végrehajtási rendeletei, amelyek elengedhetetlenek az értelmezéshez, hiányoznak a fenntartóváltás részletei is, és nem álltak fel a járási kormányhivatalok, még a vonatkozó parlamenti döntés sem született meg.
A szakszervezeti vezető jelezte: a demonstráció végén petíciót szeretnének átadni a kormányzat számára.
Tollner József, a PDSZ elnökségi tagja szerint a pedagógusok 25 százalékát, 30 ezer embert bocsáthatnak el. Ez fakadhat a pedagógusok óraszámának akár 18 százalékos emeléséből, a tankötelezettség korhatárának csökkentéséből, a szakiskolákban a közismereti órák maximum 33 százalékban való meghatározásából, az osztályösszevonásokból – sorolta. Úgy látta: nem lesz lehetőség az eddigi pedagógiai programok végrehajtására sem.
Tóth József, az MKSZSZ elnöke kiemelte: az intézmények megkurtított költségvetésében már nincsenek munkahelyi pluszforrások. Mindenki tudja, hogy az oktatásba való befektetés nélkül nincs gazdasági fellendülés – mutatott rá. Nincs szörnyűbb olyan dolgozóval találkozni, akinek nettó bére 70-75 ezer forint – mondta, hozzátéve: nem tartják szerencsésnek a szakképzési törvény módosítását sem, aminek következménye lehet, hogy 7-8 ezer jól képzett szakember kerülhet utcára.
Somogyi László, az OKVSZ elnöke aláhúzta: az a bizonytalanság, ami az oktatási intézményekben uralkodik, a lehető legrosszabb, ami történhet. Minden bizonytalanság a gyerekeken csapódik le – fogalmazott.
Példaként említette, nem világos, hogy a jelenlegi fenntartók szerepe mi lesz a jövőben. A legtöbben most a vagyont próbálják kimenekíteni, és így az amúgy sem jó helyzetben lévő iskolák „továbbgatyásodnak majd” – jegyezte meg. Kitért arra is, nagyon nagy bajt okoz az egyeztetés hiánya.
