Elérkezett az ünnepi időszak vége és megkezdődött az új év. Sokan ilyenkor a fogadalmuk nyomán igyekeznek mindent megtenni a sikeres életmódváltás érdekében. No de hogyan lehetünk sikeresek és mit kell tennünk ahhoz, hogy elérjük az áhított formát? Többek között erről beszélgettünk Tilesch Kata okleveles személyi edzővel, szenzomotoros gerinctrénerrel.
Ön mióta edző? Mesélne kicsit a sportmúltjáról?
A mai napig aktívan sportolok, nem tudnám elképzelni az életem mozgás nélkül. Ez az igény valószínű, hogy gyermekkoromból ered. Nagyon mozgékony gyerek voltam, ezért szüleim – hogy lekössék energiáimat – 5 évesen beírattak a dombóvári József Attila Általános Iskola tornaszakosztályába. Kiváló mestereim voltak. Pár év múlva az úszás lett a kiegészítő sportágam. A gimnáziumi évek alatt az iskola tornacsapatával versenyeztem. Az évek múltak, a szertorna maradt. Egy kisebb sérülés után orvosi javaslatra búcsút kellett intenem a sportnak. A tiltás ellenére szerettem volna valamit mozogni, úgy gondoltam, hogy edzősködéssel kezdek újra tornázni és belekóstoltam a ritmikus sportgimnasztikába. A sikerek arra ösztönöztek, hogy ne adjam fel. Doktor Keneth Cooper áldásos tevékenységének és munkásságának híre Magyarországra is eljutott, hiszen ő ismertette meg a világgal az „aerobik mozgalmat”. Engem is megfertőzött az új sportág és felvételiztem a testnevelési egyetemre, ahol aerobik szakedzői és sportmenedzseri oklevelet szereztem. Nagyon szigorúan vették a szakon a személyi edzéseket, fontos volt hogyan készülsz és hogyan készítesz fel egy vendéget az edzésekre. A diploma kézhezvétele előtt és azóta is aktívan élem az életem, a hétköznapjaim szerves része a mozgás.
Azóta is szükség van a folyamatos önfejlesztésre?
Ez is egy olyan szakma, ahol nem lehet megállni az egyetem elvégzése után. A testneveléstudomány nagyon összetett, folyamatosan fejlődik és változik. Aki igazán jó szakember szeretne lenni, köteles eljárni továbbképzésekre, az új tudományos kutatásokat megismerni és azokat alkalmazni munkájában.
Mi kell a sikeres életmódváltáshoz?
Ahhoz, hogy sikeresen tudj tanácsot adni, az alapoknál kell elkezdeni. Először megkérdezem a vendéget: Hogy érzed magad? Mit szeretnél elérni? Mi az, amit a cél elérése érdekében hajlandó vagy megtenni? Fontos, hogy legyen célod, és tisztázd a miérteket. Reális cél és valós indok kell. Legyen elég motiváló ahhoz, hogy beállj a „miért”-re adott válasz mögé. Konkrétan meg kell határozni a célt, mert az kevés lesz, hogy például le akarok fogyni. Az a fontos, hogy mi a célod azzal, hogy le akarsz fogyni? Például az esküvőmre jól nézzek ki, vagy a lányomat az oltár elé kísérjem. Az, hogy tudjak az unokák után futni a játszótéren, ezek már konkrétabb célok. A másik lényeges tényező, hogy a cél eléréséhez kiválasztott módszer legyen fenntartható, életszerű legyen, hiszen így válhat életmóddá. A káposztaleves-, a citromkúra-, a tojásdiéta és a többi divatos fogyókúrás módszer nem fog egy életen át működni. Továbbá van még egy fontos kérdésem: hogy alszol?
Az alvás hogyan befolyásolja a diétát?
Ennél a kérdésnél nem elegendő azt megnézni, hogy mennyit alszol – 7-7és fél óra lenne a megfelelő – hanem kérdés az is, hogy milyen az alvásod mélysége, zavartalansága. Egy 2016-os tudományos kimutatás szerint, ha az éjszaka folyamán nem jól alszol, akkor a nap folyamán rossz étrendi döntéseket hozol és itt nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is fontos, hiszen 350-420 kilokalóriával többet és sokkal rosszabb minőségű ételeket eszel. Ez körülbelül minden nap egy közepes intenzitású 1 órás séta a futópadon. Ezért fel szoktam tenni a kérdést, hogy szeretnél valóban jól aludni vagy minden nap egy órát a kardiógépen tölteni? Ma már vannak olyan alvásszakértők, akik segítik az edzők munkáját és segítenek felderíteni a rosszul alvás hátterét, ezzel sok segítséget nyújtva a klienseknek is.
A mozgás segít az alvászavarokon?
Bizonyos esetekben igen, de ha valaki alvási apnoés, mindenképpen kérje a szakember segítségét, aki egy alváscentrumban rámutat a probléma okára. Persze vannak nagyon jól alvó kliensek, de az ülőmunka vagy a nagy felelőséggel járó pozíció szellemileg fárasztja „csak” le őket és a napi munka után nagyon jólesik számukra a mozgás és könnyebb a pihentető alvás állapotát elérni náluk.
Egyre többen vannak olyanok is, akik alvási apnoéval küzdenek. Ön szerint a táplálkozás is lehet felelős ezért?
Igen, mondhatjuk azt, hogy ez ide-oda is igaz. Ha nem jól alszunk, akkor rosszabbul döntünk a napi táplálkozásunkban, a sokkal rosszabb minőségű, úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszereket fogjuk választani. A nap végére ezekből akkora mennyiséget viszünk be, hogy ettől nem tudunk minőségit aludni. De ha jobban alaszunk, akkor „jobb típusú éhségünk” lesz és ennek hatására táplálóbb és ezért mennyiségében is kevesebb ételt kívánunk.
Mik azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek?
Nincs rájuk egységes definíció. Gyári elkészítésük során a természetes eredetű alapanyagok sokszor kémiai módosításon esnek át és ennek hatásásra elveszítik számos fontos tulajdonságukat és összetevőjüket, például vitaminok, ásványi anyagok, rostok. Nemes egyszerűséggel ezek általában egynél több olyan összetevőt tartalmaznak, amelyeket soha vagy nagyon ritkán találunk meg a saját konyhánkban. Sok olyan adalékanyagot és összetevőt is tartalmaznak, amelyeket nem használunk az otthoni főzés során, például tartósítószereket, emulgeálószereket, édesítőszereket, valamint mesterséges színezékeket és aromákat. Ezeknek az élelmiszereknek általában hosszú az eltarthatósága, alacsony az áruk és kényelmes a fogyaszthatóságuk.
Ezeket azért ki lehet valahogyan iktatni az étrendből?
Száz százalékig biztosan nem, de meg lehet tenni azt, hogy 80 százalékra csökkentjük az étrendben ezek arányát. Én azt tanácsolom, hogy mindenki főzzön otthon saját magának, ha ez nem lehetséges minden nap, akkor rendeljünk jó helyről, minőségi ételt. Pécsen is már sok olyan konyha van, ahol elérhető áron jó minőségben főznek és így már drasztikusan le lehet csökkenteni az ultrafeldolgozott ételek arányát a táplálkozásunkba és egyszerűbb az étkezést is megreformálni, így sikeres lehet az életmódváltás is.
Tehát ha kidobjuk ezeket az ételeket a konyhából sikeres lesz az életmódváltásunk is?
Azt nem várom a vendégtől, hogy kidobja az alapanyagokat, amiket eddig használt és feltöltse a polcot újjal. Ne kövessük a mindent vagy semmit elvét, mert nem fog működni! A fokozatosságra kell törekedni. Ennek az lesz az első lépcsőfoka, hogy ezekről az élelmiszerekről fokozatosan kezdi magát leszoktatni a kliens. Ne arra fókuszáljunk, hogy mit ne együnk, hanem arra, hogy mit lehet.
Újabban egyre többen küzdenek ételintoleranciával. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy nekik elég a személyi edző segítsége vagy azért ők más szakember segítségét is kérjék ki?
Minden esetben fontos a pontos orvosi diagnózis felállítása és egy dietetikus segítsége, az egyéni étrend kialakítása és nyomon követése.
Nekik más edzésterv szükséges?
Nem. Az edzés ettől teljesen független, mert ahogy a táplálkozás, úgy a mozgás is egyénre szabott. Nincs általános igazság, mindig az egyént kell nézni. Megfelelően kell a kliens táplálkozását és edzését tervezni. Az ételintolerancia nem kizáró ok, hiszen olimpikonjaink, világbajnokaink között is akad olyan, aki komoly ételintoleranciával küzd, és mégis ott áll a dobogó első, második, harmadik fokán. Ezekkel az állapotokkal ugyanúgy lehet sportolni.
Volt egy komolyabb betegsége. Mondhatjuk, hogy ön az élő bizonyítéka annak, hogy az egészséges életmód és a rendszeres mozgás nem múlik semmilyen külső körülményen, hiszen a betegsége alatt sem hagyott fel az életmódjával. Mi segítette át azon az időszakon?
2021-ben kezdődött a kálváriám. Egy rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak nálam, ami sajnos másodszor jött elő. Itt már sokkal drasztikusabb kezeléseket kellett felvennem, mint az előzőnél. Ilyen helyzetben nehéz eldönteni, hogy beleáll-e az ember ezekbe a végtelennek látszó kezelésekbe és a fájdalmakba. Élsportolóként kicsit könnyebben ment ez nekem, hiszen a sport nagyon sok mindenre megtanított és kellett az is, hogy kiváló mesterek és jó családi háttér álljon mögöttem. Minden fejben dől el és tudtam, hogy végigjárom ezt az utat és győztes leszek az út végén! Felírtam a telefonom kezdő képernyőjére: Magamnak ígértem meg, hogy végigcsinálom! Ezért nem okozhatok csalódást! Természetesen nem volt egyszerű, voltak nagyon mély gödrök is, de ki kellett mászni belőle. Amikor elkezdtem a kezeléseket, az onkológus doktornő arra kért, hogy ne hagyjam abba a mozgást, mert a sport sok mindent meg fog oldani, a kanapé lesz a lassú gyilkos… Az elmúlt évek tudományos kutatásai szerint számos előnnyel jár a kezelések alatti testmozgás, természetesen megfelelő szakértői megfigyelés mellett. Ezt mintha felírták volna receptre, úgy tettem. Minden nap mentem az edzőterembe dolgozni. Nagyon hálás vagyok a vendégeimnek, mert nap mint nap jöttek, edzettek és elfeledtették velem a rosszulléteket és a kezelések utáni nyavajákat. Mozogtam, edzettem minden nap, persze nem akkora intenzitással, de mindig csináltam és mentem előre, mert tudtam, hogy ez fog engem majd felállítani a képzeletbeli dobogó felső fokára.
A sport ezek szerint tanít, gyógyít, és az élet minden területén nagy segítség?
Így van. Sportszakemberként sokat olvastam ezzel kapcsolatos témákban, és mikor a betegséget diagnosztizálták, akkor erről a területről próbáltam segítséget hívni. Rengeteg tanulmányt találtam, hiszen sok onkológus publikál erről a jelenségről, hogy mennyit segít egy onkológiai gondozottnak a sport, ha csak háromszor egy héten, egy órát közepes intenzitással mozog. Ez nem olyan sok, de életeket menthetne. Nem mondom, hogy ez egy könnyű út, ám ha elhatározod, hogy ezt meg szeretnéd csinálni, akkor menni fog.
Kezdődik az újévi fogadalmak időszaka. Ilyenkor többen keresik fel?
Igen, és egyre inkább azt tapasztalom, hogy a szilveszteri fogadalmak február közepéig tartanak, a lendület alábbhagy, mert ahogy már említettem, nincsenek reális célok. Tudnunk kell, hogy mit miért csinálunk. Vannak remek szakemberek, akik tudnak segíteni a reális célok felállításában és elérésében.
Mit tanácsol az életmódváltás előtt állóknak az új évre?
Ismét hangsúlyozom, ne a mindent vagy semmit elvén kezdjünk az életmódváltásba! Fokozatosan tegyük. Kérjük szakember segítségét legalább egy konzultáció erejéig, aki segít egy megfelelő mozgásforma kiválasztásában egy jó táplálkozási terv kialakításában. Fontos, hogy személyre szabottan kapjunk segítséget. Nem feltétlenül a konditerem jelenti a megoldást, a legegyszerűbb dolog, amit tehetünk magunkért, a séta. Figyeljünk a táplálkozásunkra, a megfelelő folyadékbevitelünkre, pihenésünkre. Nagyon sok információ zúdul ránk a sport, a tömegsport területén is, és nem fogjuk tudni kiszűrni mi magunk a jó és rossz megoldásokat. A szakember ezzel szemben feltérképezi a lehetőségeket, és egyénre tervez, de azt ne felejtsük: Én edzőként csak utat mutatok, azt megjárni neked kell kedves életmódváltó.
