A katasztrófavédelem kiemelt megelőzési kampányt indított a halálesetekkel és személyi sérülésekkel járó tűzesetek számának csökkentése érdekében. Az általános tájékoztatókon túl, most egy részletesebb káreseti elemzés sorozat keretében kívánunk rámutatni arra, milyen okok és tényezők vezettek egy adott eseményhez, és vajon megelőzhető lett volna-e a káreset. Összegyűjtöttük az elmúlt években halálesettel illetve súlyos, életveszélyes sérüléssel végződő tűzeseteit. 2015-től a mai nappal bezárólag tizenegyen vesztették életüket Baranya megyében tűzeset következtében. Öt ember pedig súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett.
A 2016-os évben kiemelkedően magas volt azon tűzesetek száma, amely halállal vagy súlyos sérüléssel járt. Az elmúlt évben hatan vesztették életüket, négy esetben pedig súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedtek az érintettek.
2016. december 17-én egy pécsi, négyemeletes társasház egyik harmadik emeleti lakásában keletkezett tűz. A tűzoltók kiérkezésekor három négyzetméteren ruhaneműk és berendezési tárgyak égtek. Egy eszméletlen férfit találtak a helyiségben, akit kihoztak a lakásból és átadták őt a mentőszolgálat munkatársainak. A férfi olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Az elhunyt férfi testén harmadfokú és negyedfokú égési sérülések volta, valamint a légútjai is károsodtak.
A férfi a nagyszobában található kanapén fekve dohányzott, miközben vélhetően elaludt. Az izzó cigaretta parazsa (nem szívott állapotban) körülbelül 500-700 C° hőmérsékletű, amely érintkezett az elhunyt ruházatával. A ruhaszövet – anyagösszetételtől függően – akár már 300 C°-on is képes meggyulladni, melynek következtében a cigaretta parazsa azt meggyújtotta. A mozgásában bizonyos fokig korlátozott férfi, mikor észlelte, hogy ég a ruházata megpróbálta azt eloltani, leesett a kanapéról a műanyag padlóburkolatra, ahonnan már nem tudott önerőből továbbjutni. A tűz során keletkezett forró égéstermékeket belélegezte, valamint bőrfelületén olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, melynek következtében életét vesztette.
A dohányzás okozta tűzesetek helyszínére alapvetően az a jellemző, hogy csak kis területen okoznak kárt a környezetben, viszont, ha nem észlelik időben a lángokat, akár az egész lakásra átterjedhet. Gyakori, hogy az ágyban történő dohányzás közben elalszanak az áldozatok, a közvetlen környezetükben lévő éghető anyagok meggyulladnak, és alvás közben nem érzékelik az életveszélyt.
A pécsi káreset során elhunyt férfi ruházata is meggyulladt, amelyen gyorsan terjedt a tűz. A kanapé is megégett egy kis felületen, majd a padlóra leeső férfi ruházata meggyújtotta a közelben álló dohányzóasztalt is.
A füstöt egy szomszéd vette észre, aki értesítette a tűzoltókat. A tűz hosszabb idő leforgása alatt azonban képes lett volna kifejlődni és átterjedni a szoba-, majd később a lakás teljes területére is. Mivel a tűzeset az éjjeli órákban történt, a késői észlelés miatt fennállt a veszélye egy kifejlett lakástűznek is, amely veszélyeztette volna a teljes lakóközösséget.
Az eset tanulsága, hogy a cigarettából kihulló parázs, vagy az ágyba borult hamutartó még órák múlva is okozhat tüzet – nagy valószínűséggel éppen akkor, amikor már alszunk. Növeli a veszély, amikor valaki alkohol fogyasztása vagy egyéb tudatmódosító szer használata közben gyújt rá, esetleg erős gyógyszert, altatót, nyugtatót vagy fájdalomcsillapítót szed. Ügyeljünk arra, hogy ne a földre vagy a hamutartó mellé hamuzzunk! A cigarettavéget mindig gondosan oltsuk el! A hamutartót sose ürítsük papírral teli kukába! Égő cigarettát ne hagyjuk ott még a hamutartóban sem!
