Jövőre a költségvetés hiánya a GDP 2,94 százaléka, 687 milliárd forint lesz. Az Országgyűlés által csütörtökön elfogadott költségvetési törvény rögzíti azt is: jelenlegi formájában megszűnik a Költségvetési Tanács, helyett új, háromtagú testület jön létre, új jogosítványokkal, titkárság nélkül.
Az Országgyűlés 257 igen és 119 nem szavazat mellett fogadta el a 2011. évi költségvetésről szóló törvényt. A törvényt 218 fideszes, 37 KDNP-s mellett két független képviselő – Molnár Oszkár, Pősze Lajos – szavazta meg; 58 szocialista, 44 jobbikos, 15 LMP-s és két független – Ivády Gábor és Szili Katalin – voksolt nemmel. A képviselők döntöttek, hogy kérik az államfőtől a törvény sürgős kihirdetését.
A jogszabály kimondja: a 2011. évi költségvetés bevétele 13.151 milliárd forint, kiadása 13.838 milliárd forint, hiánya pedig 687 milliárd forint, ami eredményszemléletben a GDP 2,94 százalékának felel meg.
Az országos nyugdíjbiztosítási alap 3.074 milliárdos bevételi és kiadási főösszeggel nullszaldós lesz. Az egészségbiztosítási alap bevétele 1.370 milliárd forint, kiadása 1.459 milliárd, hiánya 88,6 milliárd forint.
Az általános tartalék összege jövőre 90 milliárd forint, igaz, e tételnek új neve lesz: rendkívüli kormányzati intézkedések.
A kamatkiadások előirányzata 1.052 milliárd forint a törvény szerint.
A magánnyugdíjpénztárakból származó bevétel két soron jelenik meg a költségvetésben. A Nyugdíj Alapba a magán-nyugdíjpénztári átlépők vagyonát átvevő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból 434,3 milliárd forint bevétel származik, a központi költségvetésbe 94,5 milliárd jut.
A pénzintézetek különadója a 2011-es bevételi előirányzatban 187 milliárd forint, az ágazati különadókból betervezett bevétel 161 milliárd forint.
A végkielégítésekre kiszabott 98 százalékos különadóból a kormány1 milliárd forint bevételt vár a teljes 1.363 milliárd forintos szja előirányzaton belül. A büdzsé a 2011-ben induló egykulcsos szja-rendszerre épül.
A jövő évi költségvetés rendelkezik arról is, hogy 2011-ben jelenlegi formájában megszűnik a Költségvetési Tanács – az erre betervezett 835,5 millió forintot elvonták -, és új, három tagú, új jogosítványokkal rendelkező tanács jön létre titkárság nélkül.
A büdzsé 22 milliárd forintot biztosít arra, hogy a közszféra dolgozóinak rendszeres nettó keresete ne csökkenjen akkor sem, ha az adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenék őket.
Jövőre visszaáll a választásokon 1 százalékot elért pártok költségvetési támogatása az idei szintre, 223 millió forint pluszt kapnak a büdzsé előző tervezetében lévő összeghez képest, a Fidesz így 1,05 milliárd forinthoz, az MSZP 521,3 millióhoz, a Jobbik 448 millióhoz, az LMP 249 millióhoz, a KDNP 232 millió forint támogatáshoz jut.
A költségvetési vita során megszavazott módosítások a legnagyobb átrendezést a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozásakor eredményezték. Ezek működtetésére eredetileg 7,5 milliárd forintot tartalmazott a költségvetés. Az összeget az elfogadott módosítás megemeli 80 milliárd forinttal.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a költségvetési expozéban elmondta: a büdzsé három alapfeltételezésre épül: jövőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos inflációval számol és azzal, hogy „nem romlik a külső világ”.
Matolcsy György szerint a büdzsé fordulatokat indít be: az államadósság mértéke jövőre 79-80 százalékról 78 százalék körüli szintre csökkenhet; sikerülhet egyszerre bővíteni a fogyasztást, a beruházásokat és a foglalkoztatást; a jövedelemcentralizáció 3 százalékkal csökkenhet, az adócentralizáció pedig 36 százalékra mérséklődik.
A jövő évi költségvetés három fő eszköze a szigorú költségvetései politika, az adóreform és a szerkezeti reformok.
A nemzetgazdasági miniszter a hosszú távon szükséges lépések között említette egymillió új munkahely létrehozását, azon belül „minél előbb minél többet”. Elmondta: az egymillió új munkahely mintegy ezermilliárd forint többletet eredményezne a költségvetésben, ami „rendbe tehetné” a jelenleg 900 milliárdos hiányt mutató állami nyugdíjkasszát.
Matolcsy György rögzítette: a mindehhez elengedhetetlen szerkezeti reformokat a kormánynak jövő év kora tavaszán – konzultációkat követően – ismertetnie kell, „ezt várja saját lelkiismeretünk, az egész világ, az Európai Unió”.
A tervezetthez képest nőtt a jövő évi büdzsében a 2012-es költségvetési belső tételek hiánya és felére csökkent a 2013-as elsődleges egyenlegcél: a törvény szerint a 2012-es belső tételek hiánya legfeljebb 5.356,090 milliárd forint lesz (eredetileg 4.940,450 milliárd forintot terveztek), 2013-ban az elsődleges egyenlegcél 245,593 milliárd forint lesz a tervezett 499,629 milliárd forint helyett.
