Elfogadta a jövő évi költségvetést keddi, rendkívüli ülésén a parlament, a 2016-os büdzsét a kormány az adócsökkentés költségvetésének nevezte – írja az MTI.
A szokásosnál fél évvel korábbi időpontban jóváhagyott büdzsére 119 kormánypárti képviselő szavazott igennel, a 63 nemleges voks mindegyike az ellenzéktől származott.
Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2016-os bevételi főösszegét 15 800 milliárd 364,6 millió forintban, kiadási főösszegét 16 561 milliárd 999,1 millió forintban, hiányát pedig 761 milliárd 634,5 millió forintban állapította meg.
Az államháztartás 2016. december 31-re tervezett adóssága – 303,7 forint/euró, 289,4 forint/svájci frank és 276,3 forint/amerikai dollár árfolyam mellett – 25 898,5 milliárd forint. A következő év utolsó napján az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 73,3 százalékát teszi ki. Figyelembe véve, hogy 2015 utolsó napján várhatóan 74,3 százalékon áll majd az államadósság-mutató, a 2016 végére várt mutató eleget tesz az alaptörvényben foglalt csökkenési követelménynek – rögzítették a törvényben.
A lakossági befizetéseken belül a személyi jövedelemadó (szja) a legnagyobb tétel, ebből 1658,4 milliárd forint a bevételi előirányzat, ami közel 19 milliárd forinttal magasabb az ideinél. Az szja körében fontos változás, hogy 2016-ban 16-ról 15 százalékra csökken az adó kulcsa, a kétgyermekes családok kedvezményének mértéke pedig 2016-tól gyermekenként a jelenlegi havi 10 ezerről 12 500 forintra emelkedik (2019-ig fokozatosan a jelenlegi mérték duplájára nő).
A gazdálkodó szervezetektől 2016-ban 1277,3 milliárd forint, az idei évre előirányzottnál 28,6 milliárd forinttal kevesebb, a lakosságtól pedig 1828,5 milliárd forint, az idénre tervezettnél közel 22 milliárd forinttal több bevételre számít a kormány a törvény szerint. Továbbra is a fogyasztáshoz kapcsolt adókból, azon belül is az általános forgalmi adóból (áfa) jut a legnagyobb bevételhez a büdzsé. Áfából 3351,850 milliárd forint bevételt irányoztak elő.
Jövőre tovább nő a fogyasztáshoz kapcsolt adók súlya, amelyekből a kormány jövőre közel 4611,7 milliárd forint – az idei előirányzatnál 215 milliárd forinttal több – bevételt vár. Ezen belül az áfából származó bevétel 179,5 milliárd forinttal nő az ideihez képest. Utóbbi alakulásában szerepet játszik, hogy jövőre az adócsalások elleni küzdelem folytatásaként a szolgáltató szektorok jelentős részére kiterjesztik az online pénztárgépek kötelező használatát. A sertés tőkehúsok áfakulcsa 2016. január 1-jével 5 százalékra csökken.
A társasági adóból 400,5 milliárdot, a 2015-re tervezettnél 59 milliárd forinttal többet, irányoz elő a törvény. A jövedéki adóból származó bevétel 38,7 milliárd forinttal 952,2 milliárd forintra emelkedik.
A pénzügyi szervezetek különadójából 79,2 milliárd forint bevételt tervez 2016-ban a kormány, 65 milliárddal kevesebbet a 2015-ös 144,2 milliárd forintos elvárásnál. A bankadó csökkentése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás alapján a hitelezés bővítésének elősegítését célozza. A bankadó alapja a 2014. évi korrigált mérlegfőösszegre módosul.
Korábbi közlések szerint 2016-ban a bankadó mértéke a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára csökken.
A távközlési szektor különadói nem csökkennek érdemben. A távközlési adó jövő évi előirányzata 56 milliárd forint, közel azonos az idei 56,4 milliárd forinttal. A közműadóból 52,2 milliárd forint bevétel várható 2016-ban, szemben az idei 54 milliárd forintos előirányzattal. A reklámadóból 10,9 milliárd forint költségvetési bevételt tervez a kormány az idei 6,6 milliárd forint után.
Rendkívüli kormányzati intézkedésekre 100 milliárd forint kiadást terveztek be, és rendelkezésre áll külön Országvédelmi Alap is, ennek kiadásaira 70 milliárd forintot irányoztak elő.
2016-ban összesen 5,5 milliárd euró (1685 milliárd forint) összegű devizaadósság visszafizetése esedékes, ez több mint kétszerese a 2015-ös devizalejáratoknak. Ebből 1,7 milliárd euró (520 milliárd forint) összegű nemzetközi devizakötvény, 1,5 milliárd euró (460 milliárd forint) belföldi devizakötvény, 1,5 milliárd euró (460 milliárd forint) az Európai Bizottságtól még 2008-2009-ben felvett hitel és 0,8 milliárd euró (245 milliárd forint) egyéb – projektfinanszírozó – hitel.
Az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra mintegy 1401 milliárd forintot fordít a költségvetés jövőre, ami a GDP 4,0 százaléka.
